Online konferencia az Építésgazdasági Stratégiáról

Az építőipari iparági szereplők a legmagasabb szinten képviseltették magukat azon az online szakmai konferencián, amelyet a készülőben lévő építésgazdasági stratégia megvitatására rendezett az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégia 2020-2025 az építésgazdaság általános fejlesztését, az építőanyagok hazai gyártását és a hazai építőipari alapanyag-kitermelés támogatását célozza. A középtávú stratégiát bemutató Boros Anita építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár hangsúlyozta: fontos, hogy hazai alapanyagból, hazai vállalkozásokkal erősítsük tovább a fenntartható magyar építőipart. A konferencián elhangzott: elektronikus konzultációt kezdeményezett a tárca az építőipar valamennyi szereplőjével.

Boros Anita kiemelte: az építőipar és az építőalapanyag-ipar kiemelt jelentőségére figyelemmel a jelen stratégiában kimunkáltuk azokat a legfontosabb javaslatokat, amelyek egyfelől az ágazat hatékony és kiszámítható működését, másfelől a nemzetgazdasági súlyának és termelékenységének növelését eredményezhetik. A munkafolyamat abba a fázisba érkezett, amikor a tervezett intézkedéssorozat kapcsán szeretnénk megismerni és beépíteni az ágazati szereplők véleményét, javaslatait, hiszen az építőipart csak az építőipar aktív szereplőivel tudjuk továbbfejleszteni  – tette hozzá az államtitkár.

Hajnóczi Péter, a Magyar Építész Kamara elnöke szerint a tervezőasztalon dől el az innováció, a hely identitásának erősödése, az országkép; a tervezési folyamatban alakul ki a megépült objektum tartóssága és az, hogy valós kulturális érték, vagy csak funkciót szolgáló tárgy keletkezik. Amire ma büszkék vagyunk városainkban és Budapesten, az egy 150 éves építési fellendülés, ahol a gazdasági érdekeket, a jogi szabályozást átható személyes részvétel, felelősségvállalás az építésügy minden területén nyomon követhető.

Nagy Gyula, a Magyar Mérnöki Kamara elnöke hangsúlyozta: a Kamara fontosnak tartja, hogy javaslatai megjelennek a stratégiában és tükrözik azt a törekvést, hogy az építési folyamatok során a szabályozás, a szakmai és eszközfeltételek rendelkezésre álljanak, valamint megvalósuljon az építés, üzemeltetés és ellenőrzés összhangja. Elengedhetetlen, hogy az építési, beruházási folyamatok szereplői közötti együttműködés maximális hatékonysággal történjen.

Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke kiemelte: az ügyvédség számtalan ponton kapcsolódik az építésgazdasághoz, így fontos szerepe van már a cégek megalapításánál és később az esetleges formaváltozásnál. De mindezeknél is fontosabb olyan konstrukció kidolgozása, amely a gazdasági szereplők közötti jogügyleteknél a szerződő felek számára átlátható, hogy elkerülhető legyen a jogviták kialakulása.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke hozzászólásában hangsúlyozta: fontos, hogy az ágazat és a megrendelői kör igényei összhangban legyenek a stratégiában. Az építési folyamatban a kereslet és a kínálat egyidejű élénkítése, a tervezői és kivitelezői kapacitások technológiai korszerűsítése szükséges. Az ÉVOSZ nemcsak a stratégia kidolgozásában, hanem annak végrehajtásában is közreműködési lehetőséget kér a tárcától.

Jámbor Attila, ügyvéd, az Építésijog.hu szerkesztője szerint a megrendelőt kell jogszabályi úton támogatni, érdekeltté tenni a szakszerű és legális munkavégzés feltételeinek megteremtésében, ezzel az építőipari piac tisztítását, a jó minőségű épületek létrehozását lehet biztosítani. A felelősségi rendszer tisztázása érdekében meg kellene őrizni a már kialakított és működő jogintézményeket, növelni kell az építésfelügyelet jelenlétét az építkezéseken, illetve meg kell teremteni egy érdemi, fokozottabb kivitelezői felelősség feltételeit.

Az ITM a Nemzeti Fenntartható Építésgazdasági Stratégiához kapcsolódóan elektronikus konzultációt kezdeményezett az építőipar valamennyi szereplőjével. A 18 kérdésből álló kérdőív a szakmai szervezetek észrevételei nyomán nyerte el végleges formáját, az erre érkező válaszok elemzésének eredménye hozzájárul majd a Stratégia véglegesítéséhez. A kérdőív elérhető a Kormány.hu oldalon, a válaszokat 2020. szeptember 25-ig várja a tárca.