Október 11-én tartották az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) által szervezett kormányzati tájékoztató konferenciát, ahol Lázár János építési és beruházási miniszter bemutatta az új állami építési beruházási kerettörvényt. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az eseményen úgy fogalmazott: a bő esztendők után szűk évek várhatók az építőiparban.

A rendezvényt megnyitó beszédében Koji László, az ÉVOSZ elnöke elmondta, a konferencia kihívása és feladata, hogy a szakma szereplői közösen értékeljék a helyzetet és megoldást keressenek arra, miként lehet azon változtatni. A szakmai szervezet vezetője hangsúlyozta: fontos, hogy az értéklánc minden szereplője megértse, közelíteni kell a gondolatokat, álláspontokat.

Az ÉVOSZ elnöke a Szakszövetség tagszervezeteinek helyzetértékelésére és várakozásaira vonatkozóan elmondta: 2022 jó év lesz az építőipar számára, amelynek a termelési értéke 4-5 százalékkal is magasabb lehet az előző évinél. Folyó áron számolva az ágazat teljesítése a 6000 milliárd forintot is meghaladhatja. Ugyanakkor – emelte ki Koji László – emögött átlagosan nagyjából 20%-os áremelkedés van.

Kitért arra is, hogy az igen magas importkitettség (48%), valamint a forint gyengülése is kedvezőtlenül hat az ágazatra, ami nagyfokú szakemberhiánnyal is küzd. Az építőiparban az élőmunka megközelítőleg 50% arányú, és ha ezek a szakemberek nem kapnak megfelelő bért, egyszerűen elmennek. Emlékeztetett: a 2008-as válság idején 35 ezer szakmunkás és mérnök távozott Nyugat-Európába, mert az ágazat nem tudott nekik munkát adni, de most azon igyekszik, hogy ez ne következzen be és ne kelljen elengedni a jó munkaerőt.

Hatékonysággátló tényezők

Koji László a hatékonyság kapcsán elmondta, az elmúlt négy év egy extenzív növekedést jelentett az építőiparban, ami más – kevésbé eredményes – ágazatokból nagyjából 35 ezer munkatársat vett át. Egy részük azonban képzetlen volt, így egy mérnök felügyelete alatt kellett dolgoznia, ami rontott a hatékonyságon. E téren az is negatív hatással bírt, hogy a szakma tovább aprózódott: a 148 ezer építőipari cégből még mindig 87 ezer egyéni vállalkozás, annak ellenére, hogy az elmúlt időszak intézkedései révén számos megszűnt.

A szakma helyzetértékelésével kapcsolatban a szakmai szervezet vezetője összefoglalva kijelentette, egy felmérés alapján az üzleti tevékenységet akadályozó, nehezítő tényezők között első helyen a szakemberhiány áll a cégek szerint (65%-uk vélekedik így). Koji László hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a jövőbeni piaci helyzet, a kevesebb munka ne fedje el a szakmunkásképzés terén lévő hiányosságot. Az építőipari cégek második helyen a megrendelések hiányát jelölték meg a működésüket befolyásoló negatív tényezőként, ezt követte a forint gyengülése, majd az energiaárak változása.

Fel kell készülni a finanszírozási halasztásra

A várakozásokat tekintve az elnök elmondta: a termelés hónapról hónapra csökken. Az ágazat legnagyobb megrendelője, az állam 2100-220 milliárd forintnyi beruházást halaszt, ami 2022-es áron azt jeleni, hogy 15-20%-kal kevesebb munkája lesz az iparágnak, amit nagyon nehéz lesz kezelni. A lakosság nagyságrendileg 20%-os arányban van jelen az építőiparban, ez a szegmens azonban lassan elér a fizetőképessége határára, és habár szeretnének energiahatékonysági felújítást, finanszírozási háttér miatt ezt nem tudják majd megtenni.

A jövőre vonatkozó kilátásokkal kapcsolatban kitért arra is, hogy a foglalkoztatás csökkenése az ágazatot is elérheti, a legnagyobb veszélyben pedig a képzetlen munkaerő lesz. Problémát jelenthet a lánctartozások erősödése is, aminek értéke egy 6000 milliárdos éves teljesítésnél a 250 milliárdot is elérheti a szakember szerint.

Koji László biztos abban, hogy a 2023-2024-es elhalasztott kereslet 2025-ben megérkezik. Hangsúlyozta, most az a legfőbb teendő, hogy az ágazati szereplők felkészüljenek erre a halasztásra. Mindenki másképp teszi majd ezt, de a munkaerővel mindenképpen foglalkozni kell ebben az időszakban. Hozzátette: az értékláncban fontos szereplőket meg kell tudni tartani, az előkészítésekkel pedig nem szabad leállni, erről a magánmegrendelőt is meg kell győzni és mellette állni a szaktudással.

Az állami beruházások nem fogják tovább hajtani az építőipart

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter prezentációjának kezdetén elmondta: az elmúlt tíz évben az építőipar felfelé húzta a GDP-t, az ágazat idei évi növekedése 4,5% körül alakulhat. A jó évek után azonban 2023-24-ben szűk esztendők várnak az építőiparra és sok mindentől függ, hogy ez nem húzódik-e tovább. Közölte: a kormány a következő évben azon dolgozik, hogy az ország elkerülje a recessziót, ez azonban attól függ, hogy Németország recesszióba esik-e.

A tárcavezető ismertette, az építőipari tevékenységeket javarészt az állami megrendelések, az ipari parkok és a lakóépületek adják. Az állami beruházások nem fogják tovább hajtani az építőipart. Ezek értéke 2020-ban tetőzött 3500 milliárd forinttal, idén ez 2700 milliárd forintra, – mint fogalmazott – egy egészségesebb szintre fog csökkenni. Ezeknek a projekteknek a 60-70 százaléka tartozik az építőipari beruházások körébe. Rámutatott, a következő két évben az állami beruházások elhalasztása miatt az építőipar teljesítménye jelentősen vissza fog esni. Az autópálya fejlesztések és -építések azonban nem állnak le, illetve – bár ezen a területen is csökkenő kereslettel kell számolni – a lakásépítések és ipari parkok munkálatai is tovább folytatódnak.

Hármas szorításban az ágazat

Kiemelte, az építőipar hármas szorításban van az emelkedő energia-, munkabér- és alapanyagköltségek, a dráguló finanszírozás, valamint az elhalasztott állami beruházások és a mérséklődő lakossági kereslet miatt. Közölte, az építőipar minden szegmensét költségsokk sújtja, mely nagyobbrészt az alapanyagok drágulásából ered, de jelentős a munkaerőköltség emelkedése is. A költségsokkal kapcsolatban példaként említette, hogy míg az infláció 20 százalékos, az építőipari árindex meghaladhatja a 30 százalékot. Az energiahordozók ára mérséklődött ugyan, de továbbra is magas és nem tudható, mi lesz a jövőben, az energiaárak pedig nagyon hamar becsatornázódtak az alapanyagárakba.

A dráguló finanszírozással kapcsolatban emlékeztetett, a jegybanki alapkamat emelések hatására a hitelpiac kétszámjegyű tartományban van, amelyre az elmúlt 20 évben nem volt példa. Ez a kamatszint pedig megállíthatja az építőipart, projektek állhatnak le - vélekedett. A kereslet alakulásánál hozzátette, hogy az új szerződések állománya esik vissza, az év végére a 2017-es, 2018-as szintre zuhanhat vissza.

A tárcavezető elmondta azt is, hogy az építőipari alapanyaggyártás energiaintenzitása kiemelkedően magas, egy 50%-os energiaintenzitással pedig ezek a szektorok egyszerűen nem tudnak termelni, bizonyos ágazatok le is állhatnak, hiszen egy 40-50%-os anyagáremelkedést nem lehet elfogadni. A kérdés az, hogy importból meg lehet-e oldani az alapanyagokat, vagy nem. Hangsúlyozta, az építőipar súlya az alapanyagiparral együtt értendő, erre az igen fontos ágazatra azonban eddig sajnos nem figyeltek eléggé, ezen változtatni kell.

A gazdaságfejlesztési miniszter kitért arra is, az idei évben már egyre nő a felfüggesztett építőipari vállalkozások száma. Közölte, az, hogy a piac nem tisztul, számára nagyon meglepő, és azt mutatja,hogy valami még mindig nem működik. A 2022-es év jó év volt, az ágazat mégsem tudja megoldani, hogy a kisvállalkozások között rendet tegyen – fogalmazott a miniszter, és mint mondta, e téren az ÉVOSZ-nak van feladata. Jobb lenne kevesebb piaci szereplő nem csupán a mikro- hanem a középvállalatok esetében is – vélekedett. A miniszter szerint a következő szűk esztendők a piac konszolidációjához fognak vezetni: kevesebb piaci szereplő lesz; átalakul a piacszerkezet; változás várható a méret-, a munka és az energiahatékonyság terén; és magasabb arányú jó energiatanúsítványú épület lesz.

Lakáspolitikai reformra van szükség
    
Nagy Márton elmondta azt is: új lakáspolitikára van szükség, ez a szegmens sok szempontból kiemelt jelentőségű. A lakáspiacon iszonyú erős árnövekedés volt és van jelenleg is országszerte, közben azonban a meglévő lakásállomány megújítása terén Magyarország messze van az uniós átlagtól. Ismertette azt is, hogy a létesítendő épületek száma elkezdett csökkenni, ami az ágazat lassulását vetíti előre, és a lakástranzakciók száma a korábbi évek átlaga alá került. Mint mondta, a lakosság kezdi csökkenteni a vásárlási kedvét, ami részben a kamatoknak is köszönhető. Hozzátette, habár a CSOK kamata most is 3% körül van, az áremelkedések miatt nem tudják megfelelően kihasználni azt a családok.

Elmondta, idén 17 000 új lakással számolnak, ez a szám jövőre 10 000 körül alakul, míg 2024-ben ez alatt is lehet. Az első Orbán-kormány alatt tudtak egy év alatt 40 ezer lakást építeni, ezt a számot azóta sem tudták elérni, az okait vizsgálják - fejtette ki. A miniszter hangsúlyozta, a kormány számára kiemelt jelentőségű, hogy új lakáspolitikát alkosson. Elmondta, ahhoz, hogy 2030-ra Magyarország elérje az EU átlagos lakásállomány megújulási arányát, évente 25-30 ezer új lakásra van szükség. Közölte, a jövőben nagy hangsúlyt kívánnak fektetni a vidék népességmegtartó képességének javítására az elvándorlás csökkentése érdekében, valamint stratégiai cél az épületek modernizációja, 2030-ra 20%-os megtakarítás elérése a lakóépület-állomány energiafelhasználásában.

Új építési beruházási kerettörvény

Lázár János építési és beruházási miniszter megköszönte az ágazat szereplőinek elmúlt hónapokban tanúsított hozzáállását annak érdekében, hogy alaposan megismerje az ágazatot. A tárcavezető elmondta, számos hasznos információt, szakmai segítséget kapott, melyek közül kiemelte Nagy Márton miniszter, valamint Koji László ÉVOSZ elnök támogatását. Közölte, elkészült az új állami építési beruházási kerettörvény, melyet a napokban nyújtanak be a kormánynak. A dokumentum megalkotása érdekében 26 szervezettel egyeztettek, amelyektől 900 darab javaslatot kaptak, és azok nagy részét be is építették a szabályozásba. Az új kerettörvényről szerdán döntött a kormány, és még októberben az Országgyűlés elé kerül.

Lázár János elmondta, hisz abban, hogy ez a törvény a magyar építőipari multik megszületésének és sikerre vitelének is hatékony eszköze lesz, hogy a Mol-hoz és az OTP-hez hasonlóan az építőiparban is szülessenek olyan nagyvállalkozások, amelyek képesek regionálisan terjeszkedni. „Magyarország Kelet-Közép-Európa építőipari nagyhatalma lehet a következő évtizedben.” – mondta a miniszter.

Nagyobb szerepet kap a szakma az ágazat szabályozásában

A szakma szempontjából a legfontosabb tényezőnek nevezte, hogy az új szabályozás hatására létrejön az Állami Beruházások Érdekegyeztető Tanácsa. Ez nem kormányzati szervezet lesz, tagjai a szakmai testületekből, érdekképviseletekből kerülnek ki. Feladatai közé tartozik egyebek mellett az építési beruházási feladatok és a tervezői szolgáltatások rendszere, illetve a BIM-szabályozás, valamint a közbeszerzési feltételrendszer és az előminősítés rendszerének kialakítása. A miniszter elmondta: a kormány azt akarja, hogy a szakmára vonatkozó játékszabályok a szakmával együtt szülessenek meg, ennek a testületnek a létrehozása pedig ezt támogatja.

A kormány magára nézve egy sokkal kiszámíthatóbb, megfontoltabb és végiggondoltabb döntési folyamatban gondolkodik. 2023. március 31.-ig minden tárcának egy ágazati szakpolitikai koncepciót kell kidolgoznia, amihez, ha elfogadásra került, 2023. szeptember 30.-ig egy ágazati beruházási tervet kell készíteniük. Utóbbiban már pontos számításokkal, hatástanulmányokkal, költségelemzésekkel kell alátámasztani, hogy az adott ágazatnak 2035-ig milyen fejlesztésekre van szüksége. Az állami beruházások listája 2023. december 31-ig áll össze, amely nyilvános, mindenki számára hozzáférhető és áttekinthető lesz. Ez világossá, átláthatóvá és követhetővé teszi, hogy mi a legnagyobb megrendelő elképzelése és igénye az építőipar számára a következő 12 évben. Az állami beruházások listáját évente felülvizsgálják majd, ugyanakkor az arra történő felkerülésnek nagyon komoly feltételei lesznek, úgy mint hatásvizsgálatok, vagy előre megtervezett társadalompolitika. Ez azt is jelenti – közölte a tárcavezető -, hogy meg fog változni a költségvetési törvény rendje is.

Erősödő tervezői és műszaki ellenőri felelősség

Lázár János ismertette azt is, a kormány a kötelező tervpályázat rendszerét vezeti be. Ez azt jelenti, hogy minden területen tervpályázatot kell alkalmazni a következő időszakban, és arra kell törekedni, hogy teljes, az egész beruházási folyamatra vonatkozó komplett terv álljon rendelkezésre, kiviteli tervig megtervezve a teljes beruházást a közbeszerzési eljárásra bocsátást megelőzően. A magyar állam elszánta magát arra, hogy sokkal alaposabban, pontosabban, megfontoltabban, körültekintőbben, az adófizetők számára megnyugtatóbb módon készítse elő a beruházásokat, kiszámítva annak társadalmi és gazdasági következményeit. Engedélyes tervet nem engednek majd közbeszerzésre kiírni, a tervezőket pedig tendereztetik. A tervezői felelősséget erősítik, és ezzel – véli a miniszter – a kivitelezők és a tervezők közötti felelősség megosztására is sor kerül majd.

Bevezetik a kötelező tervellenőrzést és költségszakértést, és növelik a műszaki ellenőrök szerepét, illetve felelősségét is. A jövőben Magyarországon állami beruházás nem indulhat az üzemeltető bevonása, észrevételeinek figyelembe vétele nélkül. Ezzel is  a használhatóság, fenntarthatóság garanciáját szeretnék erősíteni a következő időszakban. Kialakítják továbbá a tervezői szolgáltatások rendszerét, és 2023. január 1-jétől kötelező jelleggel bevezetik a BIM-ben való tervezés intézményét.

Szigorúbb kivitelezői kiválasztási folyamat

A kivitelezők kiválasztása tekintetében Lázár János elmondta, komoly változásokat terveznek a közbeszerzési rendszerben. Közbeszerzésre kizárólag végleges építési engedéllyel rendelkező, árazatlan költségvetési tervvel bíró tervet fognak bocsátani. A közbeszerzési eljárás két részből áll majd: egy előzetes konzultációból és fő szabály szerint tárgyalásos eljárásból. Ennek az az oka, hogy 2023. január 1-jétől a közbeszerzések területén a magyar állam számára nem csak az lesz a fontos, hogy ki mennyiért épít, hanem más – többek között társadalmi, környezetei, szakképzési, lokális, üzemelési, fenntarthatósági – szempontokat is szeretnének érvényesíteni a kivitelezők kiválasztásakor. Német mintára minden állami beszállítót minősíteni fog az állam, és ezek a minősítések a legközelebbi kiválasztásban érdemben fognak számítani. A minősítési rendszerben pedig a jövőt tekintve nagy szerepet kap majd a teljesítmény is. A minősítések paramétereit azonban – hangsúlyozta a tárcavezető – már nem a kormány, vagy a miniszter fogja meghatározni, hanem az állami beruházásokkal kapcsolatos érdekegyeztető tanács.

A szerződésekkel kapcsolatban Lázár János közölte, le fogják zárni azokat a méltatlan vitákat, amelyek a mostani szerződéses konstrukciókból adódnak. Szerződés-mintákat fognak alkalmazni egyszerű, világos, átlátható formában. Mindezt szintén jövő év első napjától vezetik be minden olyan beruházás esetében, ahol az állami költségvetési arány több mint 50%.

Erősíteni kell a hazai piacot

A miniszter hangsúlyozta: arra van szükség, hogy Magyarországon a magyarok építsenek, magyar tudással, magyar alapanyagból a magyar gazdaság érdekeit szolgáló létesítményeket és infrastruktúrát. Ezért nevezhető patrióta építésügyi szabályozásnak az új kerettörvény, hiszen bővíti és védi a magyar vállalkozások piacát a külföldi tervezők és kivitelezők aránytalan erőfölényével szemben – fogalmazott Lázár János. Hozzátette: erősödő szakmai érdekképviselet és érdekvédelem, valamint életminőségbeli előrelépés – ez lehet a kerettörvény segítségével átalakuló építésügy legnagyobb társadalmi hozadéka.

Kiemelte, habár a törvény hatálya csak azokra az építkezésekre és beruházásokra terjed majd ki, amelyekben meghatározó részben állami forrás szerepel, mégis általánosságban beszél az építések gyakorlatának teljes magyarországi megújulásáról. Közölte, amint beterjesztik ezt a törvényt, hozzá is kezdenek a teljes magyarországi építésekre és építkezésekre vonatkozó építészeti és építésügyi joganyag felülvizsgálatához, amiben ugyanilyen szövetségesként tekint a jelenlévőkre. Ha az állam gyakorlata érdemben változik, akkor a magánszektor gyakorlata is fel fog zárkózni hozzá. „Egy jó törvény szelleme túlmutat a törvény betűin, ez pedig egy jó törvény lesz, ebben őszintén hiszek, hiszen ez a törvény nem egy felülről vezérelt reformként érkezik, hanem a szakmából érkezik és a szakmáért érkezik.” – mondta az építésügyi tárca vezetője.

Erősebb versenyhelyzet várható

A miniszteri tájékoztatókat követő kérdésekre reagálva Lázár János elmondta, tisztában vannak azzal, hogy a tervező, előkészítő irodák kitettsége milyen nagy, és megvan annak a veszélye, hogy ha az építkezéseket megelőző tervezésre nincs megbízás, akkor ezek az irodák a nyugati felszívó hatásra nagyon könnyen széteshetnek, és a szakemberek – különösen a fiatalok – elhagyhatják az országot. Ezért kiemelten foglalkoznak azzal, hogy tervezésbe, előkészítésbe milyen anyagi forrásokat tudnak csoportosítani. Ugyanakkor leszögezte, első lépésként azt tartja nagyon fontosnak, hogy 12 év okszerű, dömpingszerű beruházása után, és 32 év után rendbe szedje magát az ágazat, és legyen világos az, hogy a magyar államnak milyen tervei vannak fejlesztések és beruházások területén a következő nagyjából tíz évre.

   

Hangsúlyozta, személyes elköteleződése, hogy sokkal profibb, végiggondoltabb, szakosabb, - mint fogalmazott – svábosabb legyen az állami pénzek elköltése és a források elköltésének előkészítése, továbbá hatékonyabbak legyenek a projektelőkészítések. Az állam megrendelőként a közeljövőben három projektben tud munkát biztosítani az építőipar számára: Paks II, a Budapest-Belgrád vasútépítés, valamint az ipari parki fejlesztések. Hangsúlyozta, utóbbinál nagyon fontos, hogy a magyar vállalkozásoknak be kell tudni kapcsolódni.

Nagy Márton ehhez kapcsolódva megjegyezte, az elmúlt időszak bősége miatt azok, akik el voltak látva munkával, nem voltak rákényszerülve, hogy versenyezzenek például egy gigantikus ipari parki beruházásért. A mostani egy felnövési folyamat, ami a konszolidációt, a hatékonyságnövelést ki fogja kényszeríteni. A következő szűk esztendőket például arra lehet kihasználni a tárcavezető szerint, hogy ebbe a körbe bekerüljenek a magyar vállalkozások. A támogatási programokkal kapcsolatban leszögezte, azt gondolja, mostantól nem lehet olyan támogatási program, ami nem energetikai fejlesztést céloz – ez pedig minden szegmensre vonatkozik. Ugyanakkor a versenyképességet nem az jelenti a jövőben, hogy csak megújuló energiával működik valami, hanem azt, hogy alternatív termelési, vagy energiafelhasználási forrásokkal rendelkezik.

A gazdaságfejlesztési miniszter kitért arra is, hogy mindezek mellett nem szabad megfeledkezni egy fontos területről, az alapanyagokról, aminek kérdése véleménye szerint még mindig egy kudarc. Közölte, a figyelmük az elmúlt években egyre nagyobb irányú e terület iránt, hiszen ez egy vertikum, ugyanakkor nagy áttörést még nem sikerült elérni, pedig nagy szükség lenne rá. Nem csak a bányákról van szó e téren, hanem a késztermék gyártásról is, illetve fontos szerepük van a kereskedőknek. Ezt a láncolatot fel kell térképezni,a szakmának pedig itt hangsúlyos feladata van. Leszögezte, addig amíg az alapanyagipar helyzetét nem oldják meg közösen, addig nem leszünk versenyképesek a régiós terjeszkedésben.

   

A jövőre vonatkozóan kulcsfontosságúnak ítélték a konferencián jelen lévő szakemberek, hogy mihez kezdenek, hogyan használják ki a vállalkozások a következő – Nagy Márton miniszter által előrevetített – szűk időszakot. Ezzel kapcsolatban a gazdaságfejlesztési miniszter úgy reagált, ebben a két évben olyan dolgokat kell megvalósítani, ami alapvetően a hosszú távú, strukturális hatékonyságát is javítja az építőiparnak. Úgy fogalmazott, kinőhetnek olyan nemzeti nagy cégek, akik magukkal tudják húzni a többieket.

Nagyobb szerep jut a szakmának

A konferencián felszólaló ágazati szereplők üdvözölték, hogy több év után ismét van saját minisztériuma az építőiparnak, mely a gazdaság igen fontos ágazata, és együttműködésükről biztosították a tárcavezetőt. Lázár János úgy reagált, fontosnak tartja, hogy a döntéshozatalhoz ne csupán egyvalaki, vagy egy csoport, egy szegmens férjen hozzá. Elmondta, az építési minisztériumhoz mindenkinek hozzáférése van, és a szakmán belül is szeretné a cégek horizontális együttműködését erősíteni, a szabályozáshoz minden szakmai szereplőnek hozzáférést kíván biztosítani. Ugyanakkor a versenyben sokkal kegyetlenebb lesz a megrendelő, mint eddig – fogalmazott a miniszter. Közölte, a szerdai kormányülésen tárgyalják azt a javaslatot, hogy a jövőben érvényes közbeszerzés nem lehet csak legalább két érvényes ajánlat esetén. Ez a teljes rendszer megváltozását jelentheti. A piaci szereplőkre, az építőiparra nem csak hatékonysági szempontból vár új korszak, hanem az állami megrendelésekért is jobban meg kell küzdeni – szögezte le az építésügyi tárcavezető. Azzal, hogy létrejött egy építési és beruházási minisztérium, a kormány megbízást adott arra, hogy a területet kézbe vegye, és az állami érdeket, az adófizetői közösségi érdeket az eddiginél jobban képviselje a tárca. Ezt azonban úgy, hogy a vállalkozók és az állam is jól járjon.

Összegzésként Lázár János úgy fogalmazott, a kormányzattal szembeni elvárás, hogy sokkal jobban előkészített beruházási programok valósuljanak meg. A tervezőkkel, kivitelezőkkel, mérnökökkel szembeni igény pedig, hogy az állami beruházások magas minőségben, sokkal precízebben, pontosabban valósulnának meg és haladnának előre. Hangsúlyozta, erősíteni akarják a versenyszempontokat, amiben az érdekegyeztető tanácsnak kulcsszerepe lesz.

 

 

Forrás: Magyar Építéstechnika, MTI

Fotók: Koji Melinda

 

 

 

 

  

 

 

 

 

 


Warning: Use of undefined constant JPATH_COMPONENT_ADMINISTRATOR - assumed 'JPATH_COMPONENT_ADMINISTRATOR' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/evoszeu/public_html/administrator/components/com_banners/helpers/banners.php on line 88

Warning: Use of undefined constant JPATH_COMPONENT_ADMINISTRATOR - assumed 'JPATH_COMPONENT_ADMINISTRATOR' (this will throw an Error in a future version of PHP) in /home/evoszeu/public_html/components/com_banners/models/banners.php on line 15