Országos Építőipari Konferencia

 

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), az Építési és Közlekedési Minisztérium és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozat II. Építőipari Osztálya 

                             

        Új világ küszöbén                 

Az építésgazdaság távlatai 2023 – 2030 – 2050 címmel

 2023. november 23. (csütörtök) 9:00 órától konferenciát szervezett

 

Helyszín: Mercure Buda Castle Hill (Budapest I., Krisztina krt. 41-43.) Mátyás I-II. terem

 

Körülöttünk minden változik. Egy új korszak küszöbére érkezett az építőipar is. Az új világban való eligazodáshoz tudásra, a fennmaradáshoz és fejlődéshez stratégiára van szükségünk. Merre előre? Milyen eszközök, módszerek vannak, hogy meg tudjuk felelni a kihívásoknak? Konferenciánkon e kérdésekre kerestük a választ.

A konferencia szólt az építési értéklánc minden szereplőjének, az építési vállalkozásoknak, mérnököknek, tervezőknek, állami szereplőknek, oktatási intézményeknek, az építőanyag-gyártóknak és -kereskedőknek. Vegyük észre új lehetőségeinket, készüljünk új feladatainkra, és legyünk együtt részeresei a folyamatosan változó korszak sikerének!

 

Program:                                                                                                                     

9:00-10:30              Stratégia kell!

A beszélgetésben részt vett:

Koji László, az ÉVOSZ elnöke 
Dr. Lovas Tamás, a BME Építőmérnöki Kar tanszékvezetője
Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium építészeti államtitkára
Moderátor: Keszthelyi Tibor, a FŐMTERV Zrt. elnök-vezérigazgatója, az ÉVOSZ alelnöke

10:30 – 10:50         Kávészünet

10:50 - 12:15           A versenyképesség eszközrendszere: hatékonyság -  digitalizáció - innováció

 A beszélgetésben részt vett: 

Friedman Noémi, a SZTAKI tudományos munkatársa, kutatója
Acsai Péter, a Market Építő Zrt. üzleti adatelemzési vezetője 
Kovács Ádám, iConSoft Kft. ügyvezetője 
Moderátor: Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese

12:15 – 12:45         Ebédszünet

12:45 – 13:50         Új alapokon a jövőbiztos tudás

 A beszélgetésben részt vett:

Dr. Rózsa Szabolcs, a BME Építőmérnöki Kar dékánja 
Dr. Setényi János, a Mathias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet igazgatója
Tóth Áron, a Tudásépítő-Team ÁKK Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Szalados László, a KÉSZ Holding Zrt. vezérigazgató-helyettese
Moderátor: Dr. Tóth László, a NOX Zrt. vezérigazgatója

13:50 – 14:10         Kávészünet

14:10 – 15:45         A fenntarthatóság az élő gyakorlatban és a jövő építőiparában

  • Életciklus és zöld tendenciák a gyakorlatban (Dr. Szabó Kinga vezérigazgató-helyettese, NOX Zrt.)
  • A körforgásos építésgazdaság életciklus szemléletű megközelítése (Dr. Tóthné Dr. Szita Klára elnök, LCA Center Egyesület)
  • Épületenergetika a Fit for 55 jegyében (Tibor Dávid elnök-vezérigazgató, Masterplast Nyrt.) 
  • A jövőálló magyar építészetért: hogy tervezzünk a jövővel, hogy tervezünk a jövőben? (Dr. Paulinyi Gergely elnök-vezérigazgató, partner, Paulinyi & Partners Zrt.)
  • Fenntarthatóság és körforgásos építés a gyakorlatban, a MOL torony példáján (Herényi Barnabás vezető, Óbuda-Újlak Zrt. Fenntarthatósági Csoport)
  • ESG az építőiparban (Szücs Réka vezető, Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadó Csoport)
  • ESG a gyakorlatban a MARKET Csoportnál (Végh Stella fenntarthatósági referens, Market Építő Zrt.)
  • ESG a gyakorlatban a KÉSZ Csoportnál (Csizmadia Edit, MileStone Gazdasági és Mérnöki Tanácsadó Kft, a KÉSZ Csoport fenntarthatósági szakértője)
  • Úton – a fenntartható projektektől a fenntartható építésgazdaságig - panelbeszélgetés

 A beszélgetésben részt vett:

Szücs Réka, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási Tanácsadó Csoport üzletágvezetője
Paulinyi Gergely, a Paulinyi & Partners elnök-vezérigazgatója
Báthory Balázs, a Market Építő Zrt. vezérigazgató-helyettese
Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója
Moderátor: Dr. Szabó Kinga, a NOX Zrt. vezérigazgató-helyettese

15:45 – 15:55         Zárszó

 

***

 

Koji László ÉVOSZ elnök „Új világ küszöbén az építőipar” című nyitó beszédéből, Lázár János építési és közlekedési miniszter beszédéből, valamint Tóth Attila, a CÉH zRt. elnökének „Így gondolkodik a világ: az Európai Unió szakpolitikai irányai, konferenciák üzenete” című előadásából néhány gondolat meghallgatható az alábbi képre kattintva:

Kellemes hallgatást kívánunk!

 ***

 

KÉRDÉS-FELELEK

 

• Mennyire kívánatos az elektronikus aláírás elterjedése az építőiparban? Milyen jogalkotási könnyítések várhatóak ezzel összefüggésben?

Válasz: Jelenleg nincs jogszabályi kötelezettség (csak a lehetőség adott) az építőiparban elektronikus aláírás alkalmazására. Az elektronikus aláírás nem azonos az elektronikus ügyintézéssel és a különböző elektronikus rendszerek mindennapi alkalmazásával. Ugyanakkor mivel a digitalizáció egyre meghatározóbbá válik az élet minden területén, ez a magyar építészetről szóló törvény egyik alapelveként is deklarálásra került. Az építészeti alapelveket a településtervek készítése és módosítása, valamint a főépítészi és az építészeti tervtanácsi vélemények kialakítása során is figyelembe kell venni. Sőt, a főépítészi és az építészeti tervtanácsi döntés a magyar építészeti törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben az alapelvekre is alapítható. A digitalizáció elve kimondja, hogy az állam folyamatos fejlesztések mellett az eljárási, a dokumentálási és nyilvántartás-vezetési, valamint az egyéb adminisztratív feladatait – a digitalizációra vonatkozó törvényi előírások alapján, az e-közigazgatásért felelős miniszter bevonásával – elektronikus úton valósítja meg, de biztosítja a papíralapú kapcsolattartás lehetőségét is a természetes személyek esetében, ahol ezt jogszabály nem zárja ki. Az építésügyi és az örökségvédelmi hatósági eljárásokban az eljáró hatóság, a szakhatóság és az egyéb közreműködők az eljárást és annak eljárási cselekményeit elektronikus ügyintézés keretében folytatják le. A sajátos építményfajták tekintetében az elektronikus ügyintézésre vonatkozó szabályokat az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

• Grátzer Szabolcstól kérdezném: előadása végén megjelölt kiemelt fontosságú szempontként szerepelt a tudásmegosztás. Arra vagyok kíváncsi, hogy milyen hatékony eszközöket lát erre? 

Válasz:

Meglátásom szerint más és más eszközök hatékonyak a kommunikáció résztvevőitől függően.

Cégen belül hatékony lehet:

  • Egyirányú tudásmegosztásra az e-learning rendszer (vizsgakérdésekkel) pl. . Ez kicsit kényszerít is, ráadásul egyénileg, bármikor át lehet venni a tudást.
  • Kétirányú kommunikációban a tréningek, cégen belüli tematikus konferenciák váltak be nálam a legjobban.

Cégen kívül, vagy vállalkozások között a konferenciák jó lehetőséget nyújtanak a tudáscserére, de tapasztalatom szerint az csak lehetőség marad. Egyrészt, mert ritkán alakul ki tartalmas eszmecsere egy-egy prezentációt követően (felületes gyors párbeszédek folynak), másrészt mert Magyarországon még mindig nem értjük, hogyan kéne beszélgetni. Megnézzük, hogy külföldön milyen tapasztalatcsere van, milyen nyitottság van tudás átadására, mindenki egyetért ezzel, támogatja és dicséri, de utána, amikor cselekvésről van szó, azonnal félteni kezdik a „know-how”-t. Még nem értjük, hogy nem az egyéni vagy céges pozíció megtartásának a módja, hogy a megszerzett tudásra ráülünk.

Tehát fentiekre az a leghatékonyabb, ha olyanok találkoznak, akik mernek bátran és őszintén beszélni, leülnek egy asztalhoz, és megosztják egymással a nehézségeiket és a gondolataikat egy-egy témában. És akár elkezdenek kigondolni olyan módszereket, amik mindkét félnek hasznosak, és jól működnek. Lazán kapcsolódik egy mondás: „A’s Hire A’s, B’s Hire C’s” . A legjobbak bátran körül veszik magukat a legjobbakkal, nem féltik a pozíciójukat. A legnagyobb érték ekkor keletkezhet, a legjobb tudásmegosztás ekkor valósul meg.

• Lovas Tamás: van összefogott oktatási output stratégiája a magyarországi műszaki egyetemeknek építőipart érintő minimális digitális készségek, projekt-menedzsment, gazdasági ismeretek tekintetében?

Válasz: Sajnos nincs ilyen, a képzőhelyek között sajnos nagyon alacsony szintű az együttműködés. A BME Építőmérnöki Kar által koordinált építőipari információs és együttműködési központ egyik célja, hogy az ipari és akadémiai partnerekkel együttműködésben dolgozzon ki stratégiákat hasonló területeken.

• Jók az új törvényi eljárások és követelmények. Van arra terv, hogyan fognak tudni megfelelni a magyar tervezők, kivitelezők?

 Válasz: Erre nem kell terv, meg kell felelni.

• A 2024-es év beruházási terveiről van hír?

Válasz: Az állami építési beruházások rendjéről szóló 2023. évi LXIX. törvény 2023. november 9-én lépett hatályba, amely rendelkezik arról, hogy az állami építési beruházásokat a jogszabályokkal összhangban álló szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció, ágazati beruházási tervek és az ezeken alapuló állami építési beruházási keretprogram (a továbbiakban: keretprogram) alapján kell megvalósítani. Az állami építési beruházások előkészítésének és megvalósításának alapja a Kormány által elfogadott keretprogram. Központi költségvetési forrás - az előkészítési dokumentációval kapcsolatban felmerült költségek kivételével - csak a keretprogram részeként elfogadott állami építési beruházáshoz biztosítható. A szakminiszter által - az ágazati stratégiák, európai uniós programozási dokumentumok és egyéb fejlesztések figyelembevételével - előkészített szakpolitikai-ágazati beruházási koncepció meghatározza a keretprogram időtartama alatt megvalósítani tervezett, a szakminiszter szakpolitikai felelősségébe tartozó

a) állami építési beruházásokkal kapcsolatos társadalmi, gazdasági kihívásokat, szakpolitikai célokat, feladatokat és indikátorokat, azok kiinduló- és célértékét és mérésének módszerét,

b) állami építési beruházások ismertetését és azok ütemezését.

A szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciót a Kormány egyedi határozatában hagyja jóvá.

Az első, 2035. december 31-ig tartó programozási időszakra szóló keretprogramot a Kormány legkésőbb 2024. június 30-ig fogadja el. A fenti keretprogram érdekében a szakpolitikai-ágazati beruházási koncepciót 2024. január 31-ig, az ágazati beruházási tervet 2024. február 28-ig kell elkészíteni.

• Miniszter úrhoz: Nagyvállalati Támogatási Program folytatását javasoljuk 50%-os támogatási intenzitással hazai építőanyag gyártáshoz, illetve korszerűsítéshez. Ehhez keret biztosítását 2024-2025-re.

Válasz: A Nagyvállalati Beruházási Programot a Pénzügyminisztérium hirdette meg, de a program 2022. január 5-én felfüggesztésre került. Jelenleg nem rendelkezünk olyan információkkal, hogy ugyanebben a formában ez a támogatási program újra indításra kerülne. Ugyanakkor jelenleg az Építési és Közlekedési Minisztérium azon dolgozik, hogy elsősorban a magyar tulajdonosi szerkezetű hazai építőanyag gyártók valamilyen formában helyzetbe kerüljenek a magyar piacon a külföldi nemzetközi vállalatcsoportok mellett.

• Tisztelt Miniszter Úr! CLT épület szerkezet gyártás (a készház/könnyűszerkezet prémium kstegóriája, magas épületek is építhetőek, +szerkezetépítés, +ZÖLD) Mo.-ii telepítéséről, a CLT Mo.-i gyártásában szeretnék egyeztetést kezdeményezni T. Miniszter úrral.

Válasz: Megfontolandó egy szakmai szintű egyeztetés a kérdést feltevővel.

 

***