Enrico Letta jelentése az egységes piac jövőjéről számos, az építőipar számára fontos kérdést érint. A jelentés például elismeri, hogy a körforgásos gazdasági modell kulcsfontosságú az EU fenntarthatósága és gazdasági rugalmassága szempontjából, és hogy az uniós közbeszerzési piac kritikus szerepet játszik a gazdasági tevékenységben. A FIEC üdvözli a jelentésben szereplő számos javaslatot, például a kkv-k közbeszerzési pályázatokban való részvételének növelését vagy a lakhatás megfizethetőségével foglalkozó uniós munkacsoport létrehozását. A FIEC-nek azonban fenntartásai vannak néhány javaslattal kapcsolatban. Olyan kérdéseket is felvet, amelyekkel a jelentés nem foglalkozik. A FIEC angol nyelvű állásfoglalása itt olvasható.
2024 áprilisában Enrico Letta volt olasz miniszterelnök bemutatta az Európai Bizottság és az Európai Tanács megbízásából készült, az egységes piac jövőjéről szóló jelentését.
A jelentés megerősíti az egységes piac mellett szóló érveket, és számos javaslatot tesz annak javítására. Ezek közé tartozik a beruházások fellendítése Európa számos szükségletének finanszírozása érdekében egy „megtakarítási és befektetési unió” révén; a szén-dioxid-mentesítés költségeinek csökkentése és az európai vállalatok növekedésének és méretnövelésének megkönnyítése; valamint egy ötödik szabadság bevezetése a kutatás, az innováció és az oktatás fellendítése érdekében az egységes piacon.
Az Enrico Letta által javasolt intézkedések közül többnek közvetlen hatása lesz az európai építőipari ágazatra. Ezek a közbeszerzéstől kezdve az infrastruktúrán és a körforgásos gazdaságon át a munkaerő mobilitásával kapcsolatos kérdésekig terjednek. Tekintettel a jelentésben tárgyalt kérdések széles körére, a FIEC a következő általános észrevételeket szeretné tenni:
Általános észrevételek
Az Enrico Letta által javasolt intézkedések közül többnek közvetlen hatása lesz az európai építőipari ágazatra. Ezek a közbeszerzéstől kezdve az infrastruktúrán át és a körforgásos gazdaságon át a munkaerő mobilitásával kapcsolatos kérdésekig terjednek. Tekintettel a jelentésben tárgyalt kérdések széles körére, a FIEC a következő általános észrevételeket szeretné tenni:
- A FIEC úgy véli, hogy a Bizottság alelnökének kellene lennie, aki felelős a szakpolitikák koherenciájának és koordinációjának biztosításáért az építőiparral kapcsolatos különböző területeken, amelyek jelenleg az Akadémián belül több biztos között oszlanak meg.
- Különböző méretű vállalatok közötti kapcsolat: A FIEC egyetért azzal, hogy az egységes piacon belüli méretnövelés létfontosságú az uniós vállalatok számára. Támogatjuk továbbá az európai modell megőrzését, amely egyensúlyt teremt a nagy és a kisvállalatok között, biztosítja a tisztességes versenyt közöttük.
- Kis- és középvállalkozások (kkv-k): A FIEC adatai szerint az európai építőipari vállalkozások mintegy 95%-a 20 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztat. A FIEC egyetért a jelentés következtetéseivel, miszerint a kkv-k számos akadályba ütköznek az egységes piachoz és az abban rejlő lehetőségekhez való hozzáférés terén, de úgy véli, hogy a jelentésnek konkrétabb intézkedéseket kellene javasolnia a probléma megoldására.
- Állami támogatások: A jelentés megemlíti, hogy egyensúlyt kell teremteni az ipar gyors nemzeti támogatása és az egységes piac széttöredezésének megakadályozása között szigorúbb nemzeti szabályok érvényesítésével és az uniós szintű finanszírozás növelésével, beleértve a páneurópai kezdeményezések állami támogatási hozzájárulási mechanizmusát. A FIEC arra figyelmeztet, hogy ez a megközelítés számos következménnyel jár a kkv-kra nézve, amelyek nemzeti vagy helyi szinten jobban hozzáférnek a finanszírozási rendszerekhez, mint uniós szinten.
- A szabályozás egyszerűsítése: A jelentés azt javasolja, hogy a megterhelő szabályozás csökkentését helyezzék előtérbe, és a jelentéstételi és megfelelési kötelezettségek átértékelése mellett érvel. A FIEC egyetért azzal, hogy a vállalatok adminisztratív terheit csökkenteni kell, miközben a magas színvonalat is fenn kell tartani. Fontos a jelentéstételi kötelezettségek egyszerűsítése.
- Versenytorzulások: A jelentés megemlíti, hogy az EU a meglévő hagyományos mechanizmusok kiegészítéseként autonóm kereskedelmi védelmi eszközökkel, például a külföldi támogatásokról szóló rendelettel erősítette meg arzenálját. A magas küszöbértékek és a szigorú bejelentési követelmények azonban azt jelentik, hogy az építőipari vállalatok számára továbbra is meglehetősen nagy a jogszabályi rés. A FIEC ezért továbbra is ragaszkodik az építőipari (és kotrási) szolgáltatásokra vonatkozó kereskedelmi védelmi eszköz elfogadásához. A jelentés továbbá nem utal külön a harmadik országok állami tulajdonú vállalataira, és nem világos, hogy mit jelent az a mondat, hogy „ezen intézkedések hatékonysága a tagállamok által a Bizottság felé nyújtott rendíthetetlen politikai támogatáson múlik”.
- Szabványosítás: A jelentés szerint új és erőteljesebb erőfeszítésekre van szükség a szabványok és a termékminőségi követelmények széttagoltságának csökkentése érdekében. A FIEC teljes mértékben támogatja ezeket az elképzeléseket, és úgy véli, hogy az erősebb európai szabványosítási rendszer (ESS) ösztönzése kulcsfontosságú ágazatunk számára.
- A zöld beruházási szakadék megszüntetése: A FIEC teljes mértékben egyetért azzal, hogy egységes pénzügyi keretre van szükség az EU zöld (és digitális) célkitűzéseinek eléréséhez. A zöld átmenet beruházási hiányosságainak leküzdése az új Európai Bizottság egyik kiemelt témája kell, hogy legyen.
- Európai zöld garancia (EGG): A jelentés azt ajánlja, hogy az Európai Bizottság és az EBB hozzon létre keretet és biztosítson finanszírozást egy olyan, az egész EU-ra kiterjedő garanciarendszerhez, amely támogatja a zöld beruházásokat, lehetővé téve az európai bankok számára, hogy a kapcsolódó „zöld átállási kockázat” mérséklésével finanszírozzák ezeket a projekteket. A FIEC az EGG-t nagyon érdekes javaslatnak tartja, amelyet az uniós felújítási hitelek koncepciójával (amelyet az Európai Parlament javasolt) együtt lehetne alkalmazni. A finanszírozás kulcsfontosságú a „felújítási hullám” megvalósításához.
Főbb észrevételek
A fenti észrevételeken túlmenően a FIEC a következő javaslatokat szeretné kiemelni és külön kommentálni:
A munkaerő mobilitása
A jelentés kiemeli, hogy a szabad mozgás elvét a szakmai mobilitás akadályai és a szakmai szabályozások eltérései miatt nem használják ki kellőképpen, és olyan intézkedéseket javasol, mint a képesítések elismerésének egyszerűsítése, az eljárások ésszerűsítése és a társadalombiztosítási koordináció javítása, miközben a határ menti munkavállalókat és a külföldön dolgozókat célozza meg az EU-n belüli mobilitás és a mobilitási jogok érvényesítésének fokozása érdekében.
A mi észrevételeink:
- A FIEC úgy véli, hogy a munkaerő mobilitásának fokozása kulcsfontosságú a jól működő egységes munkaerőpiac szempontjából, és hozzájárul a meglévő problémák - például az építőipari vállalatok által Európa-szerte tapasztalt készség- és munkaerőhiány - kezeléséhez.
- A FIEC úgy véli, hogy az eljárások egyszerűsítése fontos, mivel a munkáltatókra háruló adminisztratív terhek óriásiak, például a munkavállalók külföldre történő kiküldetése esetén. Ezért kiemelt fontosságú a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelvek megfelelő végrehajtásának biztosítása. Emellett a FIEC támogatja a szociális biztonsági rendszerek jobb koordinációját a hatékony és méltányos mobilitás biztosítása érdekében. E célból a digitalizációt is tovább kell fejleszteni, különösen az adatcsere és az adatokhoz való hozzáférés tekintetében.
- A FIEC megerősíti a szociális dömping és a csalás elleni küzdelem fontosságát, amelyet figyelembe kell venni az egységes piac megerősítését célzó új intézkedések mérlegelésekor.
- A jelentés megemlíti az Európai Munkaügyi Hatóság megerősítését. A FIEC aktívan részt vesz az ELA-ban, és támogatja ezt a javaslatot, mivel az ELA szerepe kulcsfontosságú az építőiparban előforduló csalárd gyakorlatok elleni küzdelemben. A FIEC azonban úgy véli, hogy az ELA teljes mértékben el tudja látni tevékenységét jelenlegi megbízatásán belül.
- A képesítések elismerését illetően a FIEC megerősíti, hogy mindenféle képesítés (nem formális és formális képesítések) kölcsönös elismerését meg kell könnyíteni, miközben a képzés és a szakmák minőségi szintjét fenn kell tartani, különösen a munkavédelem területén.
Munkahelyi egészségvédelem és biztonság
A jelentés hangsúlyozza, hogy határozott intézkedésekre van szükség az egységes piac védelme, a munkaerő és a szociális biztonság kizsákmányolásának megelőzése, az egészség és biztonság biztosítása az olyan ágazatokban, mint az építőipar, a szociális partnerekkel való együttműködés és a harmadik országok állampolgárainak jogi keretének tisztázása érdekében. Megemlíti, hogy a munkahelyi incidensekre vonatkozó adatgyűjtés alapvető fontosságú, miközben a beszerzési iránymutatásoknak hangsúlyozniuk kell a biztonságot és a munkavállalók jogait. A jelentés úgy véli továbbá, hogy a külső partnerségek előmozdítása fokozza a társadalmi-gazdasági kohéziót, és erre az Európai Képzési Alapítványt hozza fel példaként.
A mi észrevételeink:
- A FIEC úgy véli, hogy az EU-nak egyszerűsítenie és könnyebben végrehajthatóvá kellene tennie a meglévő egészségügyi és biztonsági jogszabályi keretet anélkül, hogy csökkentené a munkavállalók és a vállalatok védelmének szintjét, és ösztönzőket kellene előirányoznia az erényes vállalatok számára.
- A FIEC egyetért azzal, hogy több adatgyűjtésre és elemzésre van szükség a munkahelyi balesetekről. Ezeket az adatokat fel lehet használni a baleseti gócpontok és a megbetegedési kockázatok azonosítására, illetve a nemzeti hatóságok a munkahelyi egészségvédelem és biztonság vizsgálatára. Ez fontos lehet az építőipari vállalatok és a munkavállalók körében a megelőzés kultúrájának kialakítása szempontjából.
- A FIEC azonban úgy véli, hogy az adatgyűjtés nem eredményezhet további jelentéstételi kötelezettségeket a vállalatok számára, amelyek már most is kötelesek jelenteni a bizonyos súlyossági küszöbértéket elérő munkahelyi baleseteket.
Közbeszerzés
A jelentés számos kulcsfontosságú területet emel ki, amelyeken javítani kell, többek között az eljárások egyszerűsítését, a digitalizáció kihasználását és azt, hogy a szerződések odaítélésekor kizárólag a legalacsonyabb ajánlatra támaszkodjanak. A jelentés azt is megemlíti, hogy a közbeszerzések terén az elmúlt évtizedben csökkent a verseny, ami rávilágít a további reformok szükségességére. A jelentés megemlíti, hogy el kell kerülni az uniós közbeszerzési szabályok egyes tagállamok általi „aranyozását”, és lehetséges megoldásként a jelenlegi irányelvek rendeletbe történő átalakítását javasolja. Az alvállalkozói gyakorlatok szabályozását is javasolják.
A mi észrevételeink:
- A FIEC sürgeti a Bizottságot, hogy elemezze és azonosítsa a közbeszerzési pályázatokon belüli verseny hiányának okait, de rámutat, hogy el kell kerülni, hogy a különböző ágazatokat egyformán kezeljék. A közbeszerzés jelenlegi uniós keretének elemzése során ki kell térni a házon belüli beszerzésekre, és foglalkozni kell a közbeszerzési eljárásokban a közvetlen odaítélés és a szerződések legalacsonyabb ajánlat alapján történő odaítélésének kérdésével.
- A FIEC általánosságban támogatja azt a célkitűzést, hogy a közbeszerzési eljárásokban el kell mozdulni a kizárólag az árra vonatkozó döntésektől, ami többek között segíthet a belső piacon működő harmadik országbeli vállalatok tisztességtelen versenye elleni küzdelemben, ami az építőipari ágazatban az elmúlt évtizedben egyre nagyobb aggodalomra adott okot. Biztosítani kell azonban, hogy ez ne vezessen a tranzakciós költségek és a bürokrácia növekedéséhez.
- A közbeszerzés „stratégiai” célkitűzésekhez való igazítása javasolt megoldásként a közbeszerzési pályázatokban a verseny hiányának problémájára. Ezt a megoldást alaposan meg kell vizsgálni, és alapvető fontosságú az odaítélési kritériumok/szerződés teljesítési feltételei és a szerződés célja közötti közvetlen kapcsolat fenntartása. A FIEC arra figyelmeztet, hogy az ESG-kritériumok bevezetése akadályt jelenthet a kkv-k számára, és torzíthatja a versenyt.
- A FIEC elismeri, hogy a jelenlegi uniós közbeszerzési keretrendszer számos hiányossággal rendelkezik, ugyanakkor úgy véli, hogy a Bizottságnak alaposan meg kellene fontolnia, hogy valóban szükség van-e a keretrendszer felülvizsgálatára, vagy pedig a végrehajtás terén van-e olyan probléma, amellyel foglalkozni kell. A FIEC továbbá úgy véli, hogy felülvizsgálat esetén a kérdés összetettsége és az érintett nemzeti összefüggések miatt a jogi eszköz megválasztásának nem szabadna változnia.
- Ami az alvállalkozói gyakorlatok szabályozását illeti, a FIEC - miközben továbbra is nyitott a kérdés megvitatására - emlékeztet arra, hogy a jelenlegi jogszabályok már lehetővé teszik az ilyen korlátozásokat, és hogy óvatosnak kell lennünk, hogy ne szabályozzuk túl, és ne akadályozzuk a kkv-k részvételét.
Közlekedési infrastruktúra
A jelentés kiemeli az EU közlekedési ágazatában a stratégiai fejlesztés kritikus szerepét a zöld gazdaság céljainak elérése érdekében, és hangsúlyozza az egységes transzeurópai közlekedési hálózat fontosságát. Megemlíti az átfogó nagysebességű vasúthálózat létrehozásának és az elektromos járművek töltőinfrastruktúrájának 2030-ig történő európai kiterjesztésének célkitűzéseit. A jelentés azt is megjegyzi, hogy e célok eléréséhez jelentős beruházásokra lesz szükség, és elismeri, hogy a finanszírozás nem elegendő. A jelentésben hangsúlyosan szerepel még a városi mobilitás szerepe és az ukrán vasutak integrációja az EU-ba.
A mi észrevételeink:
- A FIEC úgy véli, hogy Európa csak egy erős közlekedési ágazattal a középpontjában lesz képes teljesíteni az éghajlatváltozással és az ellenálló képességgel kapcsolatos céljait, és megőrizni ellátási láncának szuverenitását, ugyanakkor emlékeztet arra, hogy az infrastrukturális beruházásokhoz fenntartható és fokozott finanszírozásra van szükség az uniós költségvetésből vagy más finanszírozási forrásokból.
- A FIEC egyetért az olyan célkitűzésekkel, mint egy átfogó nagysebességű vasúthálózat létrehozása, innovatív töltőinfrastruktúra kiépítése a főbb útvonalakon és hálózatokon, valamint a fenntartható városi mobilitási tervek végrehajtása és a közlekedési folyosók kiterjesztése Ukrajnára, különösen mivel az ország az uniós csatlakozás felé vezető úton van.
- A TEN-T hálózat fejlesztésének finanszírozásának kérdése kulcsfontosságú, és a FIEC egyetért azokkal az észrevételekkel, amelyek szerint a TEN-T törzshálózat számos projektjének megvalósításához még mindig hiányoznak a pénzügyi források. Az európai összekapcsolódási eszköz újradefiniálása fontos lépés lehet e kérdés kezelésében. A FIEC szerint a TEN-T szabályoknak és a CEF-rendeletnek ösztönöznie kellene a viszonylag alacsony szén-dioxid-kibocsátású építési projekteket, például magasabb uniós támogatások vagy alacsonyabb uniós hitelkamatok biztosításával.
- A FIEC sajnálja, hogy a Letta-jelentés nem helyez nagyobb hangsúlyt az infrastruktúra karbantartására. Európa közlekedési hálózatának nagy része elöregedett, és a forgalom növekedése miatt egyre nagyobb nyomás alá kerül. A FIEC hangsúlyozza, hogy a meglévő infrastruktúra folyamatos karbantartására nemcsak a felhasználók biztonsága érdekében van szükség, hanem a belső piac megfelelő működésének biztosítása, a körforgásosabb gazdasághoz való hozzájárulás és a CO2-kibocsátás csökkentése érdekében is.
- A FIEC megjegyzi, hogy a jelentés nem fordít kellő figyelmet a nagy infrastrukturális projektek megkezdésének vagy befejezésének késedelmére.
- A FIEC fontosnak tartja annak biztosítását, hogy a „zöld” jogszabályok ne veszélyeztessék az infrastrukturális projektek gyors jóváhagyását és megvalósítását. Ezért a Bizottságnak értékelnie kellene, hogy a jelenlegi környezetvédelmi jogszabályok arányosak-e az elérni kívánt célokkal.
Lakhatás
A jelentés elismeri, hogy a megfizethető lakhatáshoz való hozzáférés jelentős problémává vált a tagállamokban, ami veszélyezteti mind a szabad mozgást, mind a szabad tartózkodást. A válsághoz hozzájáruló tényezők közé tartoznak a magas építési költségek, a jelzáloghitelek kamatai és a rövid távú lakhatás iránti megnövekedett kereslet. Bár a lakáspolitika továbbra is a tagállamok hatáskörében marad, a jelentés azt javasolja, hogy az EU koordinálja a válaszlépéseket a nemzeti lakáspiacokat érintő rendeletek, alapok és politikák felülvizsgálatával, valamint egy munkacsoport felállításával, amely információkat gyűjt és tapasztalatot cserél a lakásválság kezelésével kapcsolatban.
A mi észrevételeink:
- A FIEC legfrissebb adatai azt mutatják, hogy a lakásépítési ágazat több uniós tagállamban jelentősen vissza fog esni. Ez Európa-szerte több ezer építőipari munkahely megszűnéséhez vezetett. Több országban a kormányok által a lakásépítési válság kezelésére hozott intézkedések eddig elégtelennek bizonyultak. A FIEC ezért egyetért azzal, hogy sürgősen szükség van egy összehangolt uniós válaszlépésre a lakáshiány kezelésére.
- A FIEC egyetért azzal, hogy kellően meg kell fontolni a nemzeti lakáspiacokra hatást gyakorló uniós szabályok, alapok és politikák felülvizsgálatának lehetőségét. Támogatjuk továbbá a „szociális lakhatás” fogalmának újradefiniálását.
- A jelentés helyesen sorolja fel a magas építési költségeket a jelenlegi lakásválság egyik tényezőjeként. A FIEC úgy véli, hogy a jövőbeni európai jogszabályok, különösen az energia- és környezetvédelmi jogszabályok „lakásbarát” végrehajtására kell törekedni, mivel ezek az előbbi értékláncon keresztül jelentős hatást gyakorolhatnak az építési költségekre, valamint az adminisztratív terhekre, ami még nehezebbé teszi az építési engedélyek megszerzését, különösen azokban a tagállamokban, ahol különböző/több regionális építési szabályzattal/szabályozással rendelkeznek.
- A FIEC teljes mértékben támogatja a lakhatás megfizethetőségével foglalkozó munkacsoport felállítására irányuló javaslatot, és szívesen részt venne benne. A FIEC emlékezteti az EU politikai döntéshozóit, hogy az építőipar kulcsszerepet játszik majd az európai lakáshiány kezelésében, és be kell vonni a probléma megoldását célzó megbeszélésekbe.
Körforgásos gazdaság
A jelentés hangsúlyozza a körforgásos gazdaság fontosságát az EU fenntarthatósága és gazdasági ellenálló képessége szempontjából, kiemelve, hogy a körforgásos elveket be kell építeni az egységes piacba, hogy elkerüljük az elszalasztott lehetőségeket és a nem fenntartható gyakorlatokat. Az olyan kulcsfontosságú kezdeményezések, mint a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet és az újrahasznosított anyagok népszerűsítése, valamint a vízügyi ágazat kihívásainak kezelése és a körkörös tervezési szabványok meghatározása elengedhetetlenek a körforgásos egységes piac előmozdításához és az EU fenntarthatósági vezető szerepének erősítéséhez.
A mi észrevételeink:
- Az EU új körforgásos gazdaság- és szén-dioxid-mentesítési politikái hatalmas üzleti lehetőséget jelentenek az építőipari ágazat számára. A FIEC ezért teljes mértékben támogatja a körforgásos egységes piac létrehozására irányuló javaslatot.
- A FIEC úgy véli, hogy továbbra is alapvető fontosságú a megfelelő egyensúly megteremtése az ambiciózus zöld menetrend és az iparág rugalmassága között.
- Az építőipari ágazat készen áll arra, hogy tovább gyorsítsa a teljesen körforgásos gazdaságra való átállást. A FIEC azonban hangsúlyozza, hogy elegendő időt kell biztosítani számára a körforgásosabbá váláshoz, és megfelelő pénzügyi támogatásra van szükség ahhoz, hogy megbirkózzon a teljes építőipari értéklánc szén-dioxid-mentesítéséhez szükséges hatalmas erőfeszítésekkel. Úgy véljük továbbá, hogy további támogatásra van szükség a kutatás-fejlesztésbe történő beruházásokhoz, és további lépéseket kell tenni a körkörös megoldások kifejlesztésének elősegítése érdekében.
- A FIEC úgy véli, hogy a jelenlegi európai jogszabályi keret nincs felkészülve arra, hogy megvédje az EU társadalmát és gazdaságát a vízhiánytól, a fizikai károktól és a szélsőséges időjárási események okozta gazdasági veszteségektől. Hasznos lenne egy új európai vízügyi keretrendszer kidolgozása, összhangban a FIEC (és az EIC) álláspontjával az EU Blue Dealről.
Digitális termékútlevelek (DPP) és zöld igények
A jelentés sürgeti az EU-t, hogy támogassa a DPP-k gyors elterjedését is, amelyeket a fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet 2024-ben minden szabályozott termék esetében kötelezővé tesz, kiemelve azokat a kulcsfontosságú termékeket, amelyek esetében a fogyasztói tájékoztatás zavaros. Gyorsan ki kell dolgozni a DPP-khez szükséges műszaki szabványokat, hogy az EU továbbra is vezető szerepet töltsön be ebben a fogyasztók és a virtuóz értékláncok számára ígéretes innovációban. Végül a jelentés javasolja a zöld állításokról szóló irányelv mielőbbi elfogadását.
A mi észrevételeink:
- A FIEC úgy véli, hogy a DPP-k kulcsfontosságú eszközt jelentenek majd az információ „felhasználói” (vállalkozók) számára. A fenntarthatósági információk és a digitális megoldások iránti növekvő kereslet a DPP-t kulcsfontosságú eszközzé teszi a megfelelő és hatékony információáramlás biztosításához, pl. a termékgyártóktól a vállalkozók felé, amelyet számos új szabályozásnak (EPBD, életciklus-értékelés, fenntarthatósági jelentés...) való megfeleléshez kell majd használni.
- A FIEC támogatja a zöld állításokra vonatkozó egyértelmű európai keretrendszer létrehozását a „zöld mosás” és a csalárd gyakorlatok elleni küzdelem érdekében.
Forrás: FIEC
