Az épületek teljes életciklusa során keletkező szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vonatkozó uniós ütemterv és az új épületek teljes életciklusa során keletkező GWP-ről szóló, felhatalmazáson alapuló EPBD-irányelv küszöbön álló jogi aktusa. Az angol nyelvű álláspont innen letölthető.
- A FIEC üdvözli az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy az EU épületeire vonatkozó európai WLC-útitervet dolgozzon ki. A WLC-vel kapcsolatos uniós megközelítés számos előnnyel jár a vállalkozók számára, például a környezetvédelmi terméknyilatkozatok (EPD-k) számának növekedésével. Az ütemtervnek nemcsak a WLC méréséhez és kiszámításához kell közös koncepcionális alapot biztosítania (lásd 2. pont), hanem ösztönöznie kell a jobb együttműködést az építőipari értéklánc mentén, valamint a harmonizált értékelési módszerek szükségességéről szóló vitákat is. Már számos önkéntes piaci kezdeményezés létezik, és az életciklus-gondolkodás számos vállalkozó vállalati fenntarthatósági politikájának és dekarbonizációs stratégiájának szerves részévé vált.
- Közös uniós számítási módszertanra van szükség az új épületek életciklus-alapú globális felmelegedési potenciáljára (GWP) vonatkozó, az EPBD-ről szóló, felhatalmazáson alapuló jogi aktushoz, valamint az életciklusra vonatkozó adatok összehasonlíthatóságának és az eredmények megbízhatóságának biztosításához. Az építésre és az épületekre vonatkozó uniós jogszabályok egyre inkább az életciklusra vonatkozó megfontolásokra összpontosítanak (felülvizsgált CPR, átdolgozott EPBD, felhatalmazáson alapuló uniós taxonómiai jogi aktusok). A FIEC úgy tudja, hogy az útiterv képezi majd az EPBD életciklus-alapú GWP-ről szóló felhatalmazáson alapuló jogi aktus alapját. Az ütemtervnek jó alapot kell nyújtania ahhoz, hogy 2026-ig könnyen érthető, közös, az egész EU-ra kiterjedő számítási módszertan jöjjön létre az EPBD hatékony végrehajtása érdekében. A módszertani bizonytalanságokat sürgősen kezelni kell az elkövetkező hónapokban. Szeretnénk világossá tenni: az LCA nem egzakt tudomány, és az eredmények nagyban függnek az értékelés hatókörétől, a számításhoz használt paraméterektől stb. Ezért az LCA-követelmények bevezetése az uniós jogszabályokban még fontosabbá teszi, hogy a Bizottság a CEN által kidolgozott EN-szabványokon alapuló, megbízható számítási módszertant dolgozzon ki a fent említett jogszabályok közötti koherencia és az LCA-eredmények összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében. Az olyan kérdések, mint az életciklus-adatok korlátozott hozzáférhetősége, az életképes számítási szoftvereszközök egységességének hiánya és a képzett szakemberek hiánya továbbra is fontos akadályok. További aggodalomra ad okot az EPBD felhatalmazáson alapuló jogi aktus által a vállalkozókra háruló további adminisztratív terhek és a személyzet képzésének költségei, különösen a kisebb vállalatok esetében.
- A határértékeket kezdetben nemzeti szinten kell meghatározni. Ez lehetővé teszi a nemzeti, regionális vagy akár helyi paraméterek figyelembevételét. A kötelező határértékeket nem szabad uniós szinten meghatározni mindaddig, amíg nincs közös uniós módszertan a GWP kiszámítására, és amíg az összes koncepcionális és módszertani bizonytalanságot nem sikerült megoldani. Ha bevezetésre kerülnek, az uniós értékeknek önkéntesnek és indikatívnak kell lenniük, hogy „irányt mutassanak” a tagállamoknak, és segítsék őket saját határértékeik meghatározásában. A határértékek meghatározásával és megállapításával kapcsolatban a különböző építési módszereket és termékeket egyenlő mértékben kell figyelembe venni, tiszteletben tartva ezzel az anyag- és technológiasemlegesség elvét, amelyhez ragaszkodunk.
- Az ügyfeleknek döntő szerepük van a WLC elterjedésében azáltal, hogy WLC-kompatibilis projekteket követelnek. A kivitelezők az építési és felújítási munkákat a megrendelő vagy a beruházó kívánságai és a tervezők elképzelései szerint végzik. Ezért az ügyfeleknek és a beruházóknak döntő szerepük van a WLC megközelítés elfogadásában. Az ügyfél számára egyértelművé kell tenni, hogy mi a célja az LCA-nak az egész projektre vonatkozóan, mit számítanak ki és hasonlítanak össze, és mennyire „zöld” a projekt. A vállalkozókat már a projekttervezési folyamat korai szakaszában be kell vonni, és az ennek útjában álló jogi akadályokat el kell hárítani.
- A WLC ütemtervet konkrét intézkedésekkel kell alátámasztani az épületek szén-dioxid-mentesítésére. Egyetértünk azzal, hogy a megtestesült szén-dioxid-kibocsátásra helyezzük a hangsúlyt, mivel az üzemeltetési szén-dioxid-kibocsátás csökkenését várjuk. Az épületek WLC-teljesítményének kiszámítása és közzététele előfeltétele a kibocsátáscsökkentő intézkedések végrehajtásának, és csak kiindulópontja lehet a kibocsátáscsökkentést célzó hatékony és konkrét intézkedéseknek, amelyeket az ütemterv tervezete „kiemelt cselekvési területként” határoz meg, és amelyeknek mindenekelőtt a megtestesült szén-dioxiddal kell foglalkozniuk. Az új épületek megtestesült kibocsátását még mindig nagyrészt az építőanyagok gyártása uralja, ezért a hangsúlyt a termékgyártási fázisra/előzetes kibocsátásokra és a tervezési fázisra kell helyezni.
- A WLC-t odaítélési kritériumként kell használni a közbeszerzések során. A közbeszerzés hatékony eszköz az alacsony szén-dioxid-kibocsátású építőiparra való áttérés ösztönzésére. A közbeszerzési eljárásokban fokozatosan be kell vezetni a WLC-értékelést és a szén-dioxid-árképzést. Ahhoz, hogy az építőipari ágazat fenntarthatóbbá váljon, a nem árjellegű kritériumoknak, például a szénlábnyomnak, odaítélési kritériumként kell szerepelnie. Javasoljuk a CO2 árnyékár-modell bevezetését a közbeszerzési eljárásokban. A közfinanszírozást is egyre inkább a projekt (becsült) WLC teljesítményéhez kellene kötni. Ezek az intézkedések ösztönözni fogják az innovációt a fenntarthatóbb megoldások irányába. Végezetül a WLC megközelítést ki kell terjeszteni az építőmérnöki és infrastrukturális projektekre is.
Forrás: FIEC
