Hol tartanak a legjobbak?
Hol tartunk mi?
Kinek mi a dolga, hogy szintet tudjunk lépni?
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Ipari Tagozat II. Építőipari Osztálya
2023. március 23-án (csütörtök) 9:00 órától
nemzetközi BIM konferenciát szervezett.
Helyszín: HOTEL MERCURE BUDAPEST CASTLE HILL (1013 Budapest, Krisztina krt. 41-43.) Mátyás I-II. terem
Program:
8:30 - 9:00 Érkezés
9:00 - 9:05 Köszöntő - Koji László, az ÉVOSZ elnöke, a BKIK általános alelnöke
9:05 - 9:35 Bevezetés a BIM világába
9:35 - 9:55 BIM az állami építési beruházások megvalósításában - Dányi Gábor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszteri biztosa
9:55 - 10:25 A BIM bevezetésének külföldi tapasztalatai - Graham Kelly, a BIM Academy igazgatója
10:25 – 10:35 Szünet
10:35 - 11:35 Hazai projektek a BIM támogatásával
11:35 – 11:45 Szünet
11:45 - 12:25 Pódiumbeszélgetés
Moderátor: Dr. Szabó Kinga, a NOX Zrt. vezérigazgató-helyettese
Résztvevők:
megrendelő - Dányi Gábor, Építési és Közlekedési Minisztérium
tervező - Borbély Attila, CÉH Zrt.
projektmenedzser - Miklóshalmi Zsolt, Óbuda-Újlak Zrt.
kivitelező - Grátzer Szabolcs, Market Építő Zrt.
kivitelező - Szabó Beatrix, Duna Aszfalt Zrt.
üzemeltető - Gazdusné Wusinczky Izabella, Robert Bosch Kft.
egyetem – Dr. Zagorácz Márk Balázs, Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
KÉRDÉS-FELELEK a BIM-ről
• Milyen feltételei vannak a BIM rendszer alapú projekt árazásnak? Egyáltalán reális cél az, hogy modell alapon jól árazzon egy kivitelező egy tender anyagot?
Válasz: A BIM modell alapú árazás sokféleképpen értelmezhető. Más-más mélységű modell-felhasználásnak más-más feltételei vannak tehát. Ha csak annyi a cél, hogy valamilyen mennyiségekkel támogassuk az árazást, akkor előfeltétel, hogy a vizsgált költségvetési tétel által megkövetelt részletezettséggel (geometriai és adat) készüljön a modell, abból álljon rendelkezésre az „aktuális” verzió, és természetesen álljanak rendelkezésre a szükséges erőforrások a feldolgozáshoz (HR, eszköz stb.)
Minél teljeskörűbben szeretnénk a költségvetést feltölteni BIM alapú adatokkal, annál nagyobb fokú részletezettség szükséges (geometria és adat is). Minél jobban szeretnénk automatizálni a folyamatot, annál több adat paraméter szükséges (költségvetési tétel száma hozzárendelve elemekhez pl.). És minél nagyobb rendszerességgel szeretnénk követni a változásokat, annál nagyobb rendszerességgel kell biztosítani a modell frissítését és annak ellenőrzését, hiszen kizárólag megbízhatónak minősített modell használható ilyen feladatra.
• Milyen nehézségei voltak tapasztalatai alapján a BIM alapú elszámolásnak megrendelővel vagy alvállalkozóval?
Válasz: Rengeteg különböző nehézség merülhet fel, de ezek nem jelentkeznek rendeltetés-szerűen, így ezekkel most nem foglalkoznék. Kiemelni véleményem szerint a bizalom felépítésének nehézségét érdemes. A legnagyobb kárt tapasztalatom szerint az tudja okozni, ha a modellről projekt közben kiderül, hogy nem megbízható. Példaképp, ha elválik a 2D terv tartalma a BIM modell tartalmától (frissítés hiányából adódóan jellemzően), egy pillanat alatt eltűnik a bizalom a rendszer iránt és utána az elszámolásnak ez már nem lehet jó alapja.
• Hogyan kapcsolódott egymáshoz a BIM alapú teljesítés igazolás folyamatában a táblázatos kimutatás és a Modell?
Válasz: Elengedhetetlen, hogy adattartalmában teljes egyezőséget mutasson ez a két forma. Semmilyen – még apró – különbség sem megengedett, kizárja az auditálhatóságot.
• Miért volt fontos a Modell is a táblázatos kimutatás mellett a teljesítés igazolás során, hiszen a kettő adattartalma megegyezett?
Válasz: A modellből generált nagyméretű táblázatok elvesztik az áttekinthetőségüket, a modell elengedhetetlen a vizuális vissza ellenőrzésekhez, pl. egy adott időintervallumba eső teljesítések, vagy egy bizonyos tételszámhoz tartozó teljesítések kijelölése könnyíti az ellenőrzést. Ha szükséges akár egy konkrét elem teljesítése visszakövethető, ellenőrizhető a modellben és a táblázatban is, ezzel biztosítva az auditálhatóságot.
• Mennyire kell edukálni a megrendelőt?
Válasz: A Megrendelők nagy részét erősen edukálni szükséges, nagyjából 80-20% arányban, amely egy folyamatosan javuló tendenciát mutat. A 20% „okos” Megrendelő is az alapismeretekkel rendelkezik, de felismerte a BIM-es munkamódszerben rejlő lehetőségeket és a projekt elején bevon egy BIM szakértőt.
Véleményem szerint, ahogy haladunk előre az időben és egyre több BIM-es projekt lesz, úgy fog az alapismeret széleskörűen elterjedni, de mindig lesznek Megrendelők és BIM tanácsadók. (Akik akár a Megrendelő foglalkoztatásában is állhatnak természetesen.)
• Mi a legnagyobb nehézség a BIM-es követelmények betartatása kapcsán?
Válasz: Céloktól függően a konzekvens klasszifikáció folyamatos építése (célok = ha üzemeltetés is cél, akkor sokkal mélyebb és sokkal bontottabb klasszifikációra van szükség). A másik nehézség (egyelőre) olyan csapat keresése tender alatt, akik valóban akarják és követik a BIM-es munkamódszert. Ez még viszonylag szűk, mert nem csupán egy 3D modellezésről van szó, hanem részletes, átgondolt, céloknak megfelelő munkamódszerről.
• Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy az állami beruházások BIM módszertannal valósuljanak meg?
Válasz: A Roadmap megfelelő kialakításával a BIM alkalmazásának a feltételei belépő szinten gyorsan – akár egy éven belül – megteremthetőek.
• Hogyan lehet elérni egy teljes ágazat digitalizációját?
Válasz: Oktatás, tudatos fejlesztés, folyamatos fejlődés és nyitottság az új dolgokra!
• Ki a partnere az ÉKM-nek a magyarországi szabályozásnál, hogyan vonják be a szakmát?
Válasz: A szakma az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács tagjaként van bevonva, a Tanács az állami építési beruházások javaslattevő, véleményező és érdekegyeztető szakmai fóruma.
• A jelenleg kidolgozás alatt álló magyar BIM szabályozás milyen LOD definíciókat használ majd? Újat dolgoznak ki vagy valamilyen meglévőt vesznek át?
Válasz: Jelenleg nincs tervben új LOD definíció kidolgozása. LOD 100, LOD 200 és LOD 350 lesz használatban a tervek szerint.
• Új magyar BIM szabályozásban tervezik-e előírni beruházási szereplőkkel szemben valamilyen (eddig nem létező) BIM szakképesítés meglétét?
Válasz: Nem tervezi a Minisztérium előírni beruházási szereplőkkel szemben valamilyen szakképesítés meglétét.
• Állami érdekegyeztető tanácsba civil szervezet szakmai tagozata kaphat-e véleményező szerepet?
Válasz: Az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács törvényben felsorolt tagjain kívül új tagokat nem tervez a Minisztérium bevonni.
• Mi volt a legnagyobb kihívás a rendszer működtetésével vagy létrehozásával kapcsolatban? (Robert Bosch Kft.)
Válasz: A létrehozással kapcsolatban a legnagyobb kihívást az jelentette, hogy valóban minden szakág és minden olyan adat bekerüljön a rendszerbe, amire az üzemeltetés alatt szükségünk van. Ezeknek a megfelelő szoftver verzióba való konvertálása, adat vesztés nélkül. A működtetéssel kapcsolatban pedig, hogy minden változásról eljusson az információ a központi modellbe és valóban up to date legyen.
• Milyen gyakorlati előnyökkel jár a Bosch számára a rendszer használata?
Válasz: Időmegtakarítást nagyon jelentősen ad. Az adatok egy rendszerből való kinyerése miatt elkerülhetőek a téves információk.
• Miért javasolná egy új beruházásnál, hogy a követelménykezeléstől elindulva BIM alapon haladjon a folyamat?
Válasz: Már az elején, a koncepció terveknél is ki lehet szűrni, megtalálni megtakarítási lehetőségeket, amik a végén összességében jóval kedvezőbb projekt megvalósítást lehet elérni. A projekt egészét nézve komoly költség és idő megtakarítás érhető el vele.
• Bosch milyen szoftvert használ üzemeltetésre?
Válasz: Archibus
• Mi a BIM és miért szükséges? Miért nem kikerülhető?
Válasz: A BIM az építőipari létesítmények digitalizált információs rendszere. Létesítmény alatt értjük az épületeket, hidakat, közlekedési és infrastrukturális létesítményeket is.
• A BIM alkalmazása a hazai és nemzetközi piacon újszerűnek tekinthető?
Válasz: A BIM elméletének megalkotása az 1980-as évekre tehető, gyakorlati alkalmazása, a hazai piacon is, több, mint 10 éves múltra tekint vissza. Alkalmazási köre és mélysége folyamatosan bővül és fejlődik.
• Mi szükséges a Kliensek részéről, hogy a BIM alkalmazása a gyakorlatban a projektek szélesebb körére kiterjedjen?
Válasz: A Kliensek legfontosabb felelőssége, hogy mind a rövid távú (fejlesztési szakasz) és a hosszú távú (üzemeltetési szakasz) céljaikat és igényeiket pontosan megfogalmazzák. Másképp fogalmazva, a Kliensnek a ‘Miért?’ kérdésre kell megfelelő választ adni. A ‘Hogyan?’ és a ‘Mit?’ kérdésekre már a megbízott szereplőknek kell válaszolniuk.
• Mik a BIM előnyei a tervezésben?
Válasz: A generáltervező egyik legfontosabb felelőssége, a funkcionális, esztétikai stb. szempontok mellett, a koordinált, ütközésmentes, részletes, teljeskörű és pontos terv dokumentáció előállítása. A mai és a jövőbeni létesítmények, fenti elvárásokat teljesítő tervezése, az adott és várható körülmények és feltételek mellett, BIM alkalmazása nélkül gyakorlatilag nem megvalósítható.
• Mik a BIM előnyei a megrendelő számára?
Válasz: A BIM lehetővé teszi a megrendelői célok elérését, legyen az idő, költség, értékállóság, fenntarthatóság vagy más szempontból fontos. A BIM alkalmazásával ráadásul elérhetővé válnak ezek a célok egyidejűleg is.
• Hol tart Magyarország a BIM alkalmazásában?
Válasz: Magyarországon az építőipari szereplők egy szűkebb köre, jellemzően a nagyobb vállalkozások járnak az élen a BIM alkalmazásában, döntően a magán beruházók igényeinek kielégítése, valamint saját hatékonyságú növelésének érdekében.
• A kis- és középvállalkozásoknak miben kellene fejlődniük, hogy a BIM-ben megvalósuló projektekben hatékonyan tudjanak együttműködni?
Válasz: Alapvetően a többi szereplővel való együttműködés, információ-átadás és -átvétel kialakítása, szabályozott és szabványos munkafolyamatok kialakítása, valamint a technikai feltételek biztosítása mellett. Egyszerűbben fogalmazva, meg kell találni a láncban a saját helyünket és szerepünket, majd tanulni és fejleszteni szükséges.
