A japán építőipar 2025-ben várhatóan 4,4 százalékkal bővül, értéke pedig eléri a 32,44 billió jent. A szektor 2020 és 2024 között erőteljes, éves átlagban közel 7 százalékos növekedést mutatott, és a kilátások szerint ez a bővülés a következő években is folytatódik, bár mérsékeltebb, évi 3,5 százalékos ütemben. A piac értéke 2029-re megközelíti a 38,75 billió jent.

Lakásépítés

A lakásépítés területén a kormányzat jelentős ösztönzőkkel támogatja a fenntartható, energiatakarékos és földrengésbiztos lakások megvalósítását. Az idősödő társadalom és a városokban rendelkezésre álló szűkös tér miatt erősödik az igény a senior-barát, kompakt és technológiailag fejlett “okos otthonok” iránt. Ugyanakkor a nagyvárosi ingatlanárak továbbra is magasak, a szakemberhiány egyre súlyosbodik, és az alapanyagok drágulása is jelentősen növeli a költségeket. A vidéki lakáskereslet csökkenése is visszafogja a fejlesztéseket. A piaci szereplők ennek ellenére innovatív megoldásokkal reagálnak: előretörnek a moduláris és előre gyártott technológiák, automatizáció és zöld fejlesztések.

Kereskedelmi építés

A kereskedelmi építés is átalakulóban van: a pandémia utáni hibrid munkamodell miatt csökken a hagyományos irodák iránti igény, miközben nő a rugalmas, vegyes funkciójú és co-working terek iránti kereslet. Kiemelkedő példák erre a Tokyo Torch Tower, amely Japán legmagasabb felhőkarcolója lesz, és az Osaka Umeda Twin Towers. A fejlesztők egyre inkább a zéró szén-dioxid-kibocsátású épületek, energiahatékonyságot támogató megoldások és mesterséges intelligencia által vezérelt „okos irodák” felé fordulnak.

Intézményi építés (oktatás, egészségügy)

Az intézményi beruházások (oktatás, egészségügy) bővülését a kormányzati támogatások ösztönzik, különösen az idősödő társadalom igényeinek és a technológiai elvárásoknak való megfelelésre. Egyre több kórház épül mesterséges intelligencia-vezérelt és robotizált betegellátási rendszerekkel, és az oktatásban is egyre gyakrabban jelennek meg modern, fenntartható intézmények. A beruházások többsége köz- és magánszféra együttműködésében (PPP) valósul meg, ami finanszírozásban és kivitelezésben is hatékony megoldást nyújt.

Ipari építés

Az ipari építésben különösen erőteljes növekedés mutatkozik a félvezető- és akkumulátorgyártásban. A Kumamotóban épülő TSMC-gyár jól példázza, hogy Japán stratégiai célkitűzése a technológiai önellátás és a globális ellátási láncoktól való függetlenedés. A megújulóenergia-iparban is jelentős gyártókapacitások épülnek, összhangban Japán 2050-es karbonsemlegességi célkitűzéseivel. Az ipari fejlesztésekben automatizáció, IoT-alapú „okosgyárak” jelennek meg, amelyek növelik a termelékenységet, csökkentik a költségeket és enyhítik a munkaerő-hiányt.

Infrastruktúra

Japán infrastruktúrája számos eleme elavult, így az utak, hidak és alagutak felújítása sürgető feladat. A legnagyobb projektek közé tartozik a Tokiót és Oszakát összekötő Maglev szuperexpressz vasút, amely radikálisan csökkenti az utazási időt, valamint a hidrogénalapú közlekedési hálózat fejlesztése. Emellett az okosváros-projektek, digitális iker rendszerek, IoT-integrált városi irányítás is előtérbe kerülnek. A fenntarthatóság kiemelt, amit többek között napenergiával működő utak és zöld minősítésű beruházások is alátámasztanak.

Kihívások és trendek

A szektor legnagyobb kihívása a súlyos szakemberhiány: az ágazatban dolgozók jelentős része – mintegy 35 százaléka – 55 éves vagy idősebb, miközben csak körülbelül 12 százalékuk van 29 éves vagy annál fiatalabbak között. A „3K” jelenség (kitanai – koszos, kitsui – nehéz és kiken – veszélyes munkakörnyezet) tovább riasztja a fiatalokat a szakma választásától. A munkaerőhiányt részben külföldi munkavállalók foglalkoztatásával enyhítik, akik jellemzően „Specified Skilled Worker (Category 1)” vízummal érkeznek, amely lehetővé teszi számukra a munkakör változtatását is.

 

Joó Balázs
ÉVOSZ

 

 

____________________________

Felhasznált források: