Az Osztrák Szakszervezeti Szövetség legfrissebb, 2025. december 18-án közzétett tanulmánya szerint az osztrák munkaerőpiac nagy változások előtt áll. A következő években több százezer munkavállaló vonul nyugdíjba. Ugyanakkor túl kevés fiatal lép a helyükbe. Különösen érintettek a szakmunkát és közepes képzettséget igénylő foglalkozások, vagyis pont azok a területek, amelyek az osztrák gazdaságot működésben tartják.
A demográfiai változás teljes erővel sújtja a munkaerőpiacot. Jelenleg 686.200 alkalmazott 55 év feletti. Közülük sokan fontos szakterületeken dolgoznak, mint például az ápolásban, a kereskedelemben, a közlekedésben, az energiaellátásban vagy a közigazgatásban. Az elkövetkező öt-tíz évben ezek az emberek kilépnek a munkaerőpiacról. Ugyanakkor a következő generációk létszáma jelentősen kisebb. Ez különösen problémás a közepes képzettségi szegmensben, azaz a szakmunkásképzésben végzettek körében.
Ellenintézkedések nélkül 2029-re körülbelül 51.000 szakember hiányzik majd. Ez a hiány nem a természet törvényét követi, hanem azon politikai döntések eredménye, amelyek évekig tétlenséggel szemlélték a problémát.
Aki ma nem fektet be a képzésbe és anyagilag sem becsüli meg a minőségi munkát, holnap kétszeresen fizet, rosszabb munkakörülményekkel és gazdasági veszteségekkel.
Tanulmányok mutatták ki, hogy a „szubjektív foglalkoztathatósági érzés”, vagyis az az érzés, hogy még tudok munkát találni vagy meg tudom tartani a jelenlegi munkámat, az életkor előrehaladtával csökken. Meglepő azonban, hogy a nyugdíjkorhatár elérése után ez az érzés hirtelen megnő. Sok ember nyugdíjazása után újra mer dolgozni. Különösen akkor, ha egészséges, jó képzettséggel rendelkezik és akár önkéntes munkát is végezhet. Az idősebb emberek tehát nem jelentenek problémát a munkaerőpiac számára. Ellenkezőleg: potenciált jelentenek, ha a foglalkoztatási feltételek is megfelelőek.
A politika és a gazdaság tétlenségének ára lesz: rosszabbá válnak a munkakörülmények azok számára, akik maradnak a munkaerőpiacon, több lesz a túlóra és ezáltal a munkahelyi stressz, veszélybe kerülnek a kritikus infrastruktúrák, valamint alacsonyabb lesz a gazdasági növekedés. Konkrétan ez azt jelenti, hogy 2029-ig az osztrák bruttó hazai termék 0,5 százalékkal alacsonyabb lenne, ha a szakképzett munkaerőhiány nem szűnne meg. A tétlenség tehát sokba kerül, nem csak a munkavállalóknak, hanem az egész társadalom számára is. Összegben kifejezve a GDP 2029-ig 2,6 milliárd euróval csökkenne. Ha viszont a munkavállalók magasan képzettek lennének, a gazdasági teljesítmény 2029-ig több mint fél milliárd euróval növekedne.
Ebben sokat segítene a szakemberképzés is. Ha pl. a mai közel 40.000, csak általános iskolai végzettséggel rendelkező munkavállalót legalább középszintű végzettségűre képeznének, akkor 2029-ig a bruttó hazai termék akár 0,1 százalékkal is növekedhetne. Ehhez elengedhetetlen lenne a munkaképes korú, kihasználatlan munkaerő aktivizálása, minden munkavállaló számára a továbbképzéshez való jog biztosítása, valamint a megélhetés biztosítása a képzés ideje alatt, hogy a tanulás ne jelentsen szegénységi kockázatot. Fontos lenne a duális szakképzési lehetőségek nagyobb kínálata is.
Biztosítani kellene az egészséget nem károsító munkakörülményeket annak érdekében, hogy az emberek hosszabb ideig tudjanak dolgozni, valamint a munkavállaló mindenkori életkorának megfelelő munkavégzés lehetőségét.
Rögzülnie kellene a döntéshozók és -irányítók fejében, hogy a képzés olcsóbb, mint a szakemberhiány. Gyakran hangoztatott feltevés, hogy a továbbképzés túl drága. A jelenlegi számok azonban az ellenkezőjét mutatják. Ha a munkaerőpiacról kilépő szakembereket nem pótolják, 2029-re akár 51.000 fő munkaerő hiányzik a közepes képzettségi szegmensben. Ennek következménye az alacsonyabb növekedés lesz a gazdaságban és nagyobb munkahelyi terhelés a munkavállalók számára.
Az osztrák munkaerőpiac fordulóponton áll. A demográfiai változások és a munkaerőigény valós tény, most van ideje a cselekvésnek. A jövő munkaerőpiaca nem magától, hanem tervezés és az emberekbe való befektetés révén jön létre. Ehhez pedig politikai akarat szükséges.
Összeállította: Mervai Péter tagozati titkár
ÉVOSZ Németországi Vállalkozási Tagozat (IWTD)
