Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) felmérést készített tagjai és más, jelentős piaci szerepet betöltő építési vállalkozások körében. Összegezte a 2014. I. félévi piaci változásokat, valamint a második félévi konjunkturális kilátásokat, hogy képet adhasson a magyar építési vállalkozások helyzetéről, problémáiról, jövőbeli kilátásairól, valamint növekedési lehetőségeiről.
A felmérésben résztvevő, mintegy 400 cég túlnyomó része Kft-ként működő, magyar tulajdonú, fő tevékenységüket tekintve épületek építésével foglalkozó, kis- és középvállalkozás. A válaszadók közel felének árbevétele részben exporttevékenységből származik, melynek célországa hosszú idők óta elsősorban Németország és Ausztria.
Az év első felére visszatekintve a válaszadók 80%-a a szerződésállomány növekedéséről számolt be, ezzel párhuzamosan közel kétharmaduknál az árbevétel is növekedett, de ez a növekedés az árbevételarányos jövedelmezőség javulásában még nem mutatkozik. A cégek több mint felénél még mindig 3% alatti, és az árbevétel arányos jövedelmezőség várakozásaik szerint a második félévben sem fog jelentősen változni.
Megrendeléseik összetételéről elmondható, hogy kb. fele közbeszerzésből, egyharmada hazai magánmegrendelésből, a többi pedig export- és egyéb tevékenységből tevődik össze. Ezeken az arányokon a második félévben sem kívánnak változtatni.
A vállalkozások véleménye szerint a hatékony üzleti menetet leginkább a megrendelések hiánya fékezi. Ugyanakkor e kevés megrendelés esetén is a megrendelő késedelmes fizetése vagy esetleges fizetőképtelensége, illetve a piacon jelen lévő, gyakran tapasztalható tisztességtelen piaci magatartás teszi problémássá a működést. Ebből adódóan a vállalkozások sokszor külső forrásokat kénytelenek bevonni. Az elmúlt évben a cégek közel fele nyert el pályázaton vissza nem térítendő támogatást, de többségük a bankok által nyújtott folyószámlahitelt vették igénybe. A válaszadók bíznak abban, hogy a közeljövőben kevesebb külső forrásra szorulnak majd, hiszen a második félévre egynegyedük jelezte, hogy egyáltalán nem kívánják igénybe venni a hitel, lízing, faktoring vagy más külső tőkefinanszírozás nyújtotta lehetőséget. A megrendelések kismértékű növekedése és a késedelmes fizetés jelenlétének együttes hatására a cégek kintlévőségük enyhe emelkedéséről számoltak be, de ennek behajthatóságát a korábbi időszakhoz képest kedvezőbbnek, közel 90%-át behajthatónak ítélik meg. Ezzel párhuzamosan töretlenül bíznak a lánctartozás csökkenésében.
A vállalkozások több mint kétharmadánál volt NAV vagy munkaügyi ellenőrzés, melyek általában megállapítás nélkül zárultak. Az ellenőrzésekkel összefüggésben elmondták, hogy a cégek adminisztrációs terheinek csökkenése eddig nem következett be, de a feketemunka területén enyhe javulást éreznek.
Az építőipar elmúlt szűk évei által elkendőzött szakmunkáshiány kezd a felszínre törni. A vállalkozások immár fele számolt be szakemberhiányról, melyet részben saját munkavállalóik továbbképzéséből próbálnak pótolni. A cégek működésével, fejlesztésével összefüggésben közel 50%-uk kíván munkavállalóik, illetve menedzsmentjük számára képzést biztosítani a jövőben.
A felmérésben kitértünk a foglalkoztatás helyzetére is. A szerződésállomány növekedésével együtt a vállalkozók kb. 40%-a a létszám növelését irányozza elő. Az első félévben az egyébként alacsony bázisú béreket a válaszadók kétharmada átlagosan 5%-kal emelte, melyet ez évben már nem változtatnak.
Az elmúlt fél évre visszatekintve a megkérdezett vállalkozások az út- és közműépítéseknél tapasztalható növekedési trend alapján bizakodóak. Az ágazat mielőbbi talpra állását segíthetné az európai uniós pénzek minél előbbi kiaknázása (kiemelve a középületek tekintetében az energiahatékonyságot szolgáló programokat), valamint a lakosság lakásfelújítási és lakásépítési finanszírozhatóságának bekapcsolása az MNB gazdaságélénkítő hitelprogramjába. A lakásépítési ágazat élénkítésénél a városrész-rehabilitációs programok és az épületrekonstrukciós programok kiszélesítésére lenne szükség, így az energiatakarékosságot szem előtt tartva hosszú távon, állami támogatással lehetne megteremteni egy új lakásépítési, -felújítási program alapfeltételeit.
Budapest, 2014. július 15.
Tisztelt Olvasó!
Amennyiben a fenti felmérésünkkel kapcsolatban észrevételt kíván tenni, várjuk levelét az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. e-mail címre.
