Minden ország nemzeti vagyonának jelentős részét képezi a lakásvagyon. Jelenleg mintegy 35-40 ezer új lakás van kivitelezés alatt, melyből 2019. évben várhatóan 22-24ezer elkészül. Afelújított lakások éves száma 2018. évhez viszonyítva nem bővül, várhatóan 180000 lakásnál lesz ez évbennagy felújítás.

Ma Magyarországon  a  lakásgazdálkodásnak  elsődlegesen  nem  szabályozási kérdések  szabnak  korlátot,  hanem  a  forráshiány.  Ezért  az  ÉVOSZ  javaslataielsődlegesen a forrás bővítésére irányulnak. A pénzügyi lehetőséget egyszerre kell bővíteni a közösségi (állami) és a magán (lakossági) oldalon.

Napjainkra  Magyarországon  is  jelentkezik  az  Európában  tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors  romlása,  öregedése,  ahol  a  tulajdonos  nem  költ  megfelelően  a lakásfelújításra a lakhatás minőségére. A keresletet figyelembe véve, a növekvő új lakásszám  ellenére  semépül  elegendő  új  lakás  és  az  elkészülteket  sem  a rászorulók  veszik  meg  jellemzően,  hanem  a  befektetési  célú  vásárlások  a meghatározóak.2018.évben a Budapesten megvásárolt új építésű lakások 65%-át befektetési céllal vették meg.

A  lakosság  közvetlen  megrendelésére  készülő  lakásépítéseknél  és  lakóingatlan-felújításoknál  tapasztalható  a  legmagasabb  szintű fekete  foglalkoztatás,   amit elsődlegesenaz írásosszerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a  jelenség  rontja  a  tisztességes  vállalkozók  versenyhelyzetét,  ami  mindenképp változtatásokat sürget a lakásépítés, lakásfelújítás területén, hiszennagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

Az ÉVOSZ számításai szerint 2019. évben mintegy 300 milliárd forint értékű lehet az a lakásfelújítás, amit szóbeli megállapodást mentén kiviteleznek. Ennek a kivitelezői szolgáltatási ÁFA-tartalmakb. 80 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

Ahhoz,  hogy  2020.  évben  a  lakásépítés, a lakásfelújítás egyenrangú  legyen  és lendületükne törjön meg, az ÉVOSZ is javaslatokat ajánl mindenki figyelmébe.

Javaslatok

  1. A  Kormány  általindított  lakásépítési,  lakástámogatási  programokakkor hatásosak, ha hosszú,  legalább 10 éves időtávon kiszámítható és elegendő forrás van mögötte. Csak ilyen időtávba fér bele a lakossági előtakarékosság, a munkáltató  támogatási  érdekeltsége,  a  banki  érdekeltség  és  a  költségvetés teherbíró képessége. A  programok továbbra isaz első újés használtlakás megszerzésére  és  a  meglévők  energiatakarékossági  és  hőszigetelésiproblémáinak megoldására kellirányuljanak.Még nagyobbfigyelmet kell hogy kapjanak a CSOK keretében is a felújítások.
  2. A  meglévő  lakásvagyon  felújításánál  meghatározó  az  energiatakarékos létesítménykialakítás.  A  Nemzeti  Épületenergetikai  Stratégia  jó  kiindulópont ahhoz,  hogy lakásfelújítási program készüljön. Ennek a forrásszükségletei ismertek, kialakításra  vár  a  költségterhekösztönzőbbmegosztása  a költségvetés  és  a  lakástulajdonosi  kör  között  a  családi  otthonteremtési kedvezményben nem részesülő lakossági körben is.
  3. Javasoljuk, hogyrendezett   költségvetési   kapcsolatokkal   működő vállalkozásoknál a munkaadóadó-és  járulékmentesen  adhasson  új  építésűlakásnálegy  munkavállalójának  egy  alkalommal  max.  6  millió  forint munkáltatói hitelt/vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 3 millió forint összeget.
  4. Javasoljuk  a lakóingatlan felújításoknál a felújítási ÁFA-érték 50%-ának -maximum  3  millió  Ft  nagyságrendig -számla  alapján  való visszaigényelhetőségét. A  feltételeit  úgy  kell  meghatározni,  hogy  az visszaélésekre ne adjon lehetőséget.
  5. Javasoljuk az energiatakarékos városrész-rehabilitációs  programok modernizálását, ahol a meglévő lakások korszerűsítése, az újak megépítése együtt  szerepel  a  városrész  további  energiafogyasztó  létesítményeinek, energiahálózatainak a rekonstrukciójával.
  6. A     meglévő  lakásvagyon  meghatározó  részét  képező  panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram”-ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére.
  7. Sokat  javítana  a  kiszámíthatómegrendelő  felelősségének  erősítéséhez  a lakásszövetkezetek,  a  társasházi  tulajdonosi  közösségek  működésének újraszabályozása, jogállásuk modernizálása.
  8. Az  új  építésű  lakóingatlanok  5  éves  építményadó-mentességét,  illetve -kedvezményének bevezetését javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.
  9. Javasoljuk az állami, illetve önkormányzati bérlakásprogram előkészítését és  elindítását,  ahol  az  üzemeltetés,a  közös  költségek  és  a  bérleti  díjak megállapítása állami-önkormányzati hatáskörben, kontroll alattvannak.
  10. Iparosított  lakásépítési  és  felújítási  technológiák  kifejlesztésére  és gyártására irányuló innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.