Napjainkra Magyarországon is jelentkezik az Európában tapasztalható „lakhatási krízis”. Ennek magyaros változata, a lakásvagyon műszaki állagának gyors romlása, öregedése, ahol a tulajdonos nem költ megfelelően a lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. A drasztikus áremelkedések következtében a lakosság reálkeresetének növekedése elmarad a lakásárak árnövekedésétől. A lakosság lakáscélú megtakarítása nem elegendő a feladatok finanszírozásához, mindenképp hitelekre van szükség. Magas kamatok mellett a lakosság azonban nem vesz fel lakáscélú hitelt, kivárás tapasztalható, hangsúlyozza Koji László, az ÉVOSZ elnöke. Ma Magyarországon a lakásgazdálkodásnak elsődlegesen nem szabályozási kérdések és kapacitásszűkösség szabnak korlátot, hanem a forráshiány.

Mindenek előtt az Otthonfelújítási Támogatási Program elindítását javasolja az ÉVOSZ. Minden épületfelújítási támogatást és pályázatot a módosított, magasabb épületenergetikai követelményeknek megfelelően indokolt kialakítani. Egy tavaszi programindítás lehetőséget ad arra, hogy a 2024. évi fűtési szezonra már elkészüljenek az energiamegtakarítást célzó munkálatok.

Az újépítésű lakások finanszírozásához javasoljuk, hogy a MNB a Zöld Otthonteremtési Programját indítsa újra. Az inflációs folyamatok ellenére se legyen a lakáscélú hitel kamata 5%-nál nagyobb, és felújításra is igénybe lehessen venni.

Az ÉVOSZ szorgalmazza, hogy a rendezett költségvetési kapcsolatokkal működő vállalkozásoknál a munkaadó adó- és járulékmentesen adhasson új építésű lakásnál egy munkavállalójának egy alkalommal maximum 10 millió forint munkáltatói hitelt vagy vissza nem térítendő támogatást, felújításnál pedig maximum 5 millió forint összeget. A támogatás a munkavállalónál és a munkaadónál is legyen járulék- és adómentes.

A lakásár-családi jövedelem olló erős nyílása okán javasoljuk kezdeményezni a “Támogatott Nonprofit Lakásépítési Módszer” bevezetését. A módszer alkalmazása során az állam, az önkormányzat a fejlesztéshez a terület biztosításával és közművesítéssel járulhat hozzá, illetve ráépítési jogot adhat. A fejlesztést nonprofit szervezet bonyolítja le, ezzel biztosítva az alacsonyabb árú lakásokat. A fejlesztések generálása a lakásépítésnek új lendületet adhat. Ezen lakásokba akár bérlőként is lehessen beköltözni, és meghatározott idő alatt megvásárolva tulajdonba kerülhessen az otthon.

A meglévő lakásvagyon meghatározó részét képező panellakások lakásminőségének javítása érdekében indokolt kidolgozni és el kell indítani egy hosszú távú „Panelprogram” -ot, ami megoldást kínál többek között a felújításhoz szükséges finanszírozásra és átmeneti lakhatásra a felújítás idejére. A Panelprogram csak a társasházi törvény aktualizálása mellett lehet sikeres. Ennek során többek között érvényt kell szerezni a többségi tulajdoni rész akaratának és a kötelező felújítási alap éves minimumának előírására. A kötelező minimális felújítási alap képzését az újonnan épülő társasházaknál is indokolt bevezetni.

Az új építésű lakóingatlanok 5 éves építményadó-mentességét javasoljuk, illetve a települési önkormányzatok ilyen irányú kormányzati ösztönzését.

A családi otthonteremtési támogatási programok, tágabb értelemben pedig a lakásépítés lendületben tartását az szolgálná mind a keresleti, mind pedig a kivitelezői kapacitás szempontjából, ha a támogatási és kedvezményes ÁFA előírások feltételrendszere hosszabb távon stabilan kiszámítható lenne. Jelenleg sok esetben a támogatási és adókedvezményi intervallumok által befolyásolt keresleti hullámok jelennek meg az újlakás-építés piacán. A hosszútávú, stabilan kiszámítható viszonyok tudnák egyenletesen növekvő, dinamikus egyensúlyba hozni a keresletet és kínálatot. Határidős megkötések nélkül javasoljuk az 5% ÁFA rendszerét az újépítésű lakóingatlanoknál.

Iparosított lakásépítési és felújítási technológiák kifejlesztésére és gyártására irányuló újabb innovációs pályázat kiírását javasoljuk az építésgazdaság területén működő vállalkozások részére.

2024. évben célszerű elkészíteni a Kormány Hosszútávú Lakásgazdálkodási Stratégiáját és annak végrehajtási, cselekvési programját.

Műszaki irányelv és szabályozási definíciók szükségesek a készház, a mobilház és moduláris lakóingatlanok területén oly módon, hogy a nem megfelelő műszaki tartalmú, teljesítményű építmények kiszoríthatóak legyenek ebből a szegmensből.

A lakosság közvetlen megrendelésére készülő lakásépítéseknél és lakóingatlan-felújításoknál tapasztalható a legmagasabb szintű fekete foglalkoztatás, amit elsődlegesen az írásos szerződések nélküli munkavégzés nagy száma tesz lehetővé. Ez a jelenség rontja a tisztességes vállalkozók versenyhelyzetét, ami mindenképp változtatásokat sürget a lakásfelújítás területén, hiszen nagy kockázatot hordoz magában a megrendelő és kivitelező számára egyaránt.

Az ÉVOSZ számításai szerint 2023. évben mintegy 260 milliárd forint értékű lehetett az a lakásfelújítási munka, amit szóbeli megállapodás mentén kiviteleztek. Ennek a kivitelezői szolgáltatásnak az ÁFA-tartalma kb. 70 milliárd forint, amit az állami költségvetés nem lát, elesik tőle.

 

***

 

Budapest, 2024. március 12.