Építőipari Piaci Körkép 2026: A Visegrádi Négyek Kilátásai

: Megjelent: 2026. február 02.

Az ÉVOSZ elemzést készített a V4 országok 2026. évi építőipari várakozásairól. A visegrádi régió együttes építőipara a megelőző két év bizonytalansága és stagnálása után 2026-ban növekedési pályára léphet, várhatóan felülmúlva a nyugat-európai piacok mérsékeltebb bővülési ütemét. A térség konjunktúrájának elsődleges hajtóerejét a mélyépítési szektor adja, amelyet az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) csúcsra járatott kifizetései, valamint a stratégiai infrastrukturális fejlesztések fűtenek. A lakásépítés lassan magára talál, a hangsúly a nagy állami és energetikai beruházásokon van, miközben a szektornak egységesen a krónikus munkaerőhiánnyal és a stabilan magas költségszintekkel kell megküzdenie.

Lengyelország: A régió növekedési motorja és infrastrukturális óriásberuházásai

A visegrádi csoport legnagyobb piacaként Lengyelország dominálja a térség teljesítményét, ahol az építőipari piac értéke 2026-ra a várakozások szerint meghaladja a 95 milliárd eurót, évi 5 százalék feletti átlagos növekedési ütemet diktálva. A lengyel szektor lendületét elsősorban olyan történelmi léptékű állami megaprojektek garantálják, mint a Központi Kommunikációs Kikötő (CPK) köré épülő vasúti és repülőtéri hálózat fejlesztése, valamint az energetikai függetlenséget célzó nukleáris erőművek és tengeri szélparkok kiépítése. A lakáspiacot a kormányzati támogatási programok és a strukturális lakáshiány tartja mozgásban, de a kivitelezői kapacitások jelentős részét a biztos finanszírozású, uniós forrásokból (KPO) táplálkozó mélyépítési projektek kötik le.

Szlovákia: Rekordmértékű bővülés az ipar és energetika vezetésével

Szlovákia építőipara kifejezetten dinamikus időszak elé néz, az előrejelzések a 2026 és 2029 közötti periódusra évi 4,2 százalékos átlagos bővülést valószínűsítenek, ami regionális szinten is kiemelkedőnek számít. A növekedés motorját itt is a mélyépítés adja, különös tekintettel a közlekedési infrastruktúra korszerűsítésére és az energetikai szektorra, ahol az apátszentmihályi atomerőmű bővítése és a megújuló energiaforrások arányának növelése élvez prioritást. Emellett az ipari létesítmények fejlesztése és a kamatkörnyezet enyhülésével párhuzamosan éledező lakásépítési kedv biztosíthatja, hogy a szlovák piac 2026-ban a régió egyik leggyorsabban bővülő szereplője legyen.

Csehország: Óvatos optimizmus a munkaerőhiány árnyékában

A cseh építőipar kilábal a recesszióból, és 2026-ra várhatóan 2,4 százalékos növekedést ér el, azonban a pozitív trendet súlyos kínálati korlátok fékezik. A szektor legnagyobb kihívását a kritikus mértékű munkaerőhiány jelenti, amely a vállalatok már most is 95 százalék körüli kapacitáskihasználtsága mellett gátolja a gyorsabb bővülést, miközben a jogszabályi környezet változásai, például az új építési törvény körüli bizonytalanságok további nehézségeket okoznak. A cseh piacot is alapvetően az állami infrastrukturális beruházások, mint például az autópálya- és vasútépítések tartják mozgásban, miközben a magánszektor beruházási kedve csak fokozatosan tér vissza.

Magyarország: Ipari nagyberuházások ellensúlyozó szerepe

Magyarország esetében a 2026-os évet a regionális trendekhez hasonlóan a mélyépítés és az ipari beruházások dominanciája határozza meg, amelyek képesek ellensúlyozni a magasépítési és lakossági szektor esetleges ingadozásait. A növekedés gerincét a járműiparhoz és az akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó gyárépítések, valamint a Paks II. projekt és a napenergia-kapacitások bővítése jelentik, amelyek folyamatos megrendelésállományt biztosíthatnak a nagy kivitelezőknek. A lakáspiacon az otthonteremtési támogatások kitörési pontot jelentenek, az uniós forrásokból finanszírozott energetikai korszerűsítések és infrastruktúra-fejlesztések stabilizálják az ágazat teljesítményét.

Összességében 2026 a visegrádi térségben az építőipar fokozatos konszolidációjának és új növekedési ciklusának éve lehet, amelyet elsősorban az állami, energetikai és infrastrukturális beruházások tartanak pályán. A kilátások kedvezőek, ugyanakkor a munkaerőhiány, a magas költségek továbbra is fegyelmezett tervezést és alkalmazkodóképességet követelnek meg az ágazat szereplőitől.

Felhasznált irodalom